Elsőszülöttem dúlva-fúlva jött haza az iskolából. Hogy az már mégiscsak elképesztő és felháborító, hogy egyes tanárok mit ki nem találnak, hogy nekik mit kell technika órán csinálniuk, és különben is gagyi az egész, meg dedós, és egyáltalán, hogy gondolhatná bárki is, hogy jó ötlet öltöztetős babát csináltatni velük! Nézzem meg, csak nézzem meg, tessék, gagyi az egész, még szoknyája is van, a fiúk fiú babát kaptak, a lányok lányt, és nézzem meg, itt a sála meg a sapkája a babának, hót égő az egész, azért majd egy tavaszi kabátot kell még csinálni, hogy ne fázzon a baba a szeles időben. Odáig fajult a dolog, hogy az egészet lemásolták Másodszülöttemnek is, én is kerestem nekik a neten nyomtatható öltöztetős babákat, és maguknak is rajzoltak még. És persze komplett ruhatárat is minden babának. Heteken át babázott a két kisasszony esténként. Néha odaültem hozzájuk, egy-két blúzt, szoknyácskát kiszíneztem én is, persze közben sűrűn mondogattuk, hogy milyen hülyeség, gagyi és égő ez az egész :-)
Amíg a kisasszonyok papírbabáztak, én papírablakoztam. Történt ugyanis, hogy Elsőszülöttem kuckójának az ablaka már megvolt, de nagyon nehezen találtuk azt az ablakot, amit majd alá rakunk. Nem is az ablakkal volt a gond, gyönyörű, hatalmas ablakokat felkutatni tudok is, szeretek is. Csakhogy befér-e az adott ablak, és ki is nyílik-e, és radiátor fér-e alá, és hogy fog az kinézni?
Az első három kérdésre az építész igen gyorsan meg tudja adni a választ. De azt nem várhatjuk el tőle, hogy naponta 5-7 ablakot (volt az 10 is) szerkesszen be próbából a házunkba. Főleg, hogy egyik sem szabvány ablak, általában 100 éves parasztházak, vagy bontott kúriák ablakaiba szeretek bele, de az egyedileg gyártott ívesek is jó eséllyel indulnak nálam. (Csak most, a bejegyzés írása közben jut eszembe, hogy vehetnénk ablakokat rendesen, egy barkácsáruházban, vagy egy ablakboltban, már ha van olyan egyáltalán.) Így hát az építész megszerkesztett egy metszetet a félköríves ablakkal, én pedig papírból mindig kivágtam az épp aktuális kedvencemet.
A szívemnek az egyik legkedvesebb ez a gerébtokos csoda volt, hozzá tartozó redőnytokkal, fa redőnnyel. Gyerekkoromban ilyen volt a szobámban, akkor az volt a természetes, fel sem figyeltem rá, hogy ennél jobbat nem nagyon tudnék elképzelni. És most itt van, nagyon, nagyon, nagyon jó áron, az eladó tud segíteni a szállításban, és megvan hozzá a fa (!!!) redőny, és működik, és ... nem fér be.
Az első három kérdésre az építész igen gyorsan meg tudja adni a választ. De azt nem várhatjuk el tőle, hogy naponta 5-7 ablakot (volt az 10 is) szerkesszen be próbából a házunkba. Főleg, hogy egyik sem szabvány ablak, általában 100 éves parasztházak, vagy bontott kúriák ablakaiba szeretek bele, de az egyedileg gyártott ívesek is jó eséllyel indulnak nálam. (Csak most, a bejegyzés írása közben jut eszembe, hogy vehetnénk ablakokat rendesen, egy barkácsáruházban, vagy egy ablakboltban, már ha van olyan egyáltalán.) Így hát az építész megszerkesztett egy metszetet a félköríves ablakkal, én pedig papírból mindig kivágtam az épp aktuális kedvencemet.
A szívemnek az egyik legkedvesebb ez a gerébtokos csoda volt, hozzá tartozó redőnytokkal, fa redőnnyel. Gyerekkoromban ilyen volt a szobámban, akkor az volt a természetes, fel sem figyeltem rá, hogy ennél jobbat nem nagyon tudnék elképzelni. És most itt van, nagyon, nagyon, nagyon jó áron, az eladó tud segíteni a szállításban, és megvan hozzá a fa (!!!) redőny, és működik, és ... nem fér be.
És ha eladnánk a 75-ös félkör ablakot, és vennénk egy 60-ast???
Úgy sem fér be. Báááááá!
És ha nem lenne fölötte kis ablak???
Nem. Fér. Be.
Na ezt játszottam végig nagyon sok ablakkal. Volt néhány, ami elfért volna, de hülyén nézett ki. Mások szintén elfértek volna, de csak kis részenként voltak nyithatóak, akkor nem tudunk nagyobb tárgyakat az ablakon át bejuttatni a tetőtérbe, mint ahogy elterveztük.
Azzal vigasztaltam magam, hogy Másodszülöttem szobájában milyen jól fog kinézni a hatalmas körablak.
A gépészek meg majd törhetik a fejüket radiátor ügyben :-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése