hétfő, szeptember 26, 2016

A szekrény

már majdnem rendben van. Méretre vágva áll a helyén. Csak annyi kell, hogy nézzen is ki valahogy.
Valahogy úgy, hogy ne lógjon ki ebből a szobából.
Maradt még a tapétából, kézenfekvőnek tűnt abból kiindulni.
Ezúttal nem a szekrény tapétázása mellett döntöttem, hanem a tapéta színeire kevertettem festéket.


A szekrények belsejét, pláne a fiókos szekrények belsejét (ahová a fiókokat toljuk), a fiókok hátoldalát és alját meg aztán végképp nem szokás lefesteni, mondván az úgysem látszik. Dehogynem. Én ezekkel a részekkel kezdtem a festést.

Ez még csak az alapozó


Folyt. köv.





szerda, szeptember 21, 2016

"Az öregek még tudtak építkezni!"


- mondta Bütyök Tutajosnak tüskevár romjainál.

Nagyon belevetettük magunkat Másodszülöttem szobájának a dekorálásába, de én közben tudtam, hogy a tárolást is meg kell oldani. Nagy könnyebség, hogy a ruháknak van hely a gardróbban, de a kisasszony körül gomolygó igen nagy mennyiségű egyéb tárgynak (lomnak) is kell kijelölt hely. Lehetőleg zárható, azt figyeltem meg ugyanis, hogy a nyitott polcok a kisasszonyt csak még több tárgy (lom) felhalmozására inspirálják. És a fiókok, szekrények a sürgősségi rendrakásban is nagy segítséget jelentenek, villámgyorsan be lehet hajigálni mindent, aminek a látványa nem kívánatos.
Tehát kell egy szekrény. Lehetőleg olyan, aminek ajtajai és fiókjai is vannak. Esetleg vitrines része, hogy a leendő tulajdonosnak is a kedvébe járjunk... És persze olcsón. Ja, és lapraszerelhető legyen, hogy a lépcsőn fel tudjuk juttatni a tetőtérbe.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a szobában lévő mindkét függőleges fal már foglalt, az egyiken az ajtó van, a másiknál pedig az ágy és a tükrök :-)


Persze, hogy sikerült olyan szekrényt találnom, ami minden szempontnak megfelelt.




A legjobb az volt az egészben (az árán kívül), hogy az eladó megértette, hogy ezt a szekrényt csak úgy tudjuk tőle elvinni, ha vízszintesen 3 részre szedi, és így 3 fordulóval ugyan, de befér a kocsiba.

És akkor most jött el az a pont, amikor az érzékeny lelkű, gyengébb idegzetű olvasókat megkérem, hogy ne olvassanak tovább. A kíváncsiakat és a hagyományokkal szembemenni hajlamos, rebellis lelkületűeket viszont maradásra biztatom. 

Itt vagy még, maradtál? Akkor kezdődjön a tabudöntögetés.

Az általános vélekedés szerint ezeket a régi bútorokat szétszedni nem lehet, mert ezeket A Mester annak idején úgy összerakta, hogy egyben is maradjanak míg a világ világ és még hét nap. 
Pedig dehogyisnem. Az ajtók simán leakaszthatóak, a fiókokat is ki lehet szedni minden gond nélkül. (Ez mondjuk nagyon triviálisnak tűnik, de a szállításban részt vevő három pasiból egyiknek, sem jutott eszébe. Néztek szájjal, amikor meghozták a cuccot, és azzal kezdtem a kipakolást, hogy egyesével kiszedtem a fiókokat, hogy hű, így mennyivel könnyebb lett volna, de ezeket a régi szekrényeket nem lehet szétszedni... ) és a vitrin üvegei is kiszedhetőek. Annyi a titka, hogy középről kell kezdeni (a tolóajtókat be kell húzni középre, a vékony üveglapok közül pedig először a középsőt kell kivenni, aztán a többit egyesével becsúsztatni középre), óvatosan, türelmesen ki lehet billenteni a vájatból.
Vízszintesen is szét lehet szedni a három részt, ha nem is olyan egyszerűen, mint egy ikeás szekrényt, de egy kalapáccsal, csavarhúzóval (vésővel) meg lehet oldani.

A legfelső rész sajnos nem fért el a szobában, az nem nálunk folytatja a pályafutását.

A középső részhez nagyon óvatosan, kicsit félve nyúltunk hozzá, egyesével szedtük ki a szögeket. (Rengeteg volt benne, teljes összevisszaságban.) Hogy jövünk mi ahhoz, hogy szétszedjünk egy szekrényt, ami egyben vészelt át hosszú évtizedeket, látott árvizet, háborút, kánikulát, fagyot, ünnepeket és hétköznapokat, amit egy Mester a két keze munkájával a legnagyobb műgonddal készített, amiben még benne van az anyag, a tudás és a lélek is...
Ahha, persze.
A nagy finomkodás közben kiderült, hogy az öregek sem fukarkodtak az igénytelen megoldásokkal.

Tiplinek szánt furatban szög
Valami távtartó, hézagkitöltő alkalmatosság
Igényes munka? Minőségi anyagok?
A lábazaton linóleum-szerű műanyag

A középső részt lecsupaszítottuk, szétszereltük, majd a kisasszony szobájában összeraktuk.

 Mire az alsó rész került sorra, már nem voltak illúzióink. Hogy ezek a régi szekrények még fából készültek...

Ugyanaz a forgácslap, mint az ikeás
Így a harmadik résznél már nem óvatoskodtunk, a Párom úgy rúgta szét a szekrényt, hogy öröm volt nézni.



Aztán következett a mérős, rajzolós, dekopírozós rész. Az volt a cél, hogy levágjunk annyit a szekrény hátából, hogy beférjen a tető alá. A két alsó fiókhoz nem kellett nyúlni, de a két felsőt szétszedtem és méretre vágtam.
És a végleges helyén:

Szemből semmi különös nem látszik
Innen látszik, hogy mennyit vágtunk le a hátából. Így teljesen a falhoz lehet tolni, a szoba hasznos területéből viszont semmit nem vesz el, és rengeteg tárolóhelyet nyertünk.

Azóta a felső fiók is a helyére került
Méghogy nem lehet szétszedni :-)

péntek, szeptember 16, 2016

- Na, hogy tetszik?


- :-/ (Biggyegetés, szájhúzgálás, vállvonogatás:)
- Mondj már valamit, hogy hogy tetszik, vagy mit gondolsz a kész tükörről...
- Hááát, hogy ez ilyen?
- Igen. Ez ilyen. 
- :-/
- Mégis mire számítottál? Elmondtam, hogy kör alakú tükör, a kerete olyan, mint a napsugarak, arany színű..., képeket is néztünk róla együtt... Azt mondtad tetszik, jó lesz, csináljuk. Akkor most mi a bajod?
- Hogy ez így arany lesz?
- ***! Te fújtad le arannyal! Igen, így lesz, ezek a tükrök ilyenek, kör alakú, arany színű kerettel.
- És ez mindenkinek jó? Úgy értem, ezzel mindenki megelégszik?
- (???!!!) IGEN. (Itt már a részemről átfordult kíváncsiságba. Hogy mit tud még kitalálni ez a gyerek, mi az, amivel elégedetlen, és főleg, hogy mivel tudná enyhíteni a nyomorát. Elszámoltam hát néhányszor tízig, és angyali mosollyal az arcomon folytattam.) Maradt még két tükör (az eladó hármat árult egyben, ráadásul annyiért adta a hármat, hogy egy tükörért sem lett volna drága), mi az ötleted, azokat hogy csináljuk meg?
- Esetleg ha nem aranyra fújnánk le?
- ???
- Hanem mondjuk vörösrézre?
- Hozd a spray-t, aztán neki az eresznek, már fújhatod is!




Azóta már a helyükre kerültek a tükrök:



Majd' 300 forintért vettem még egy gyöngyös szélű tükör gyertyaalátétet, amit gyurmaragasztóval felnyomtunk a falra.


És a teljes kép:


Van még hely a falon, vannak még ötleteink, lesz folytatás.





kedd, szeptember 13, 2016

Divat

az art deco. Tudom jól. Divat az art deco tükör. Tudom jól. Divat több, kör alakú, sugaras keretű art deco (jellegű) tükörrel díszíteni egy falat, tudom jól azt is.

20 Great Wall Mirrors That Will Give The Wonderful Look To Your Room
Kép innen
És azt is tudom, hogy Másodszülöttem szobájába KELL egy ilyen fal. A baj csak az, hogy ezek a tükrök (tükröcskék) nagyon-nagyon drágák.
Persze megszülettek a DIY megoldások, a neten sok változatban megtalálhatóak, nem is drágák, nem is bonyolultak, talán nem is túl idő- és takarításigényesek.
Nekem azért sikerült egy még annál is egyszerűbb megoldást találnom. 
Én olyan tükröt vettem, ami már gyárilag sugaras volt, így a hurkapálcákkal szórakozós részt át is ugorhattam.

Maradt a festékspray, arany, metál, ahogy azt kell.




És a végeredmény:


A magam részéről teljesen elégedett vagyok vele, de nem mindenki érzi ugyanezt. 

Szerinted hogy folytatódott a tükör története? 










péntek, szeptember 09, 2016

Csak most

döbbenek rá, hogy még nem is mutattam, hogy sikerült letapétáznom Másodszülöttem szobáját!
Azt kell mondjam, nincs okom szégyenkezni. Ha tökéletes nem is lett, de SOKKAL jobban sikerült, mint a hivatásosoknak. (Azóta már több festőhöz is volt szerencsénk :-/  )
A kisasszony olyan lendülettel kezdte el belakni a birodalmát, hogy a frissen tapétázott, de még üres szobáról nem is készültek képek. Mindössze annyit kért, hogy majd jól válasszunk kiegészítő színt, nehogy nagyon beleolvadjon a tapétákba.

Tényleg kevés, kell még hozzá egy kiegészítő szín 
A kiegészítő színben könnyen megegyeztünk, legyen a vörösréz, az tetszik a kisasszonynak, eléggé elüt a tapétáktól, és most elég trendi ahhoz, hogy könnyen be lehessen szerezni. 
A lámpát hónapokkal korábban megvettem, az mindig is biztos volt, hogy Másodszülöttem szobájában az arany főszerephez jut majd. A kép nem adja vissza, de ez a lámpa olyan fényes, hogy sminktükörnek simán lehet(ne) használni. Az ára is jó volt, annyira, hogy rögtön kettőt vettem belőle, az ágy két oldalára, olvasólámpának, kislámpának. Örültem, hogy fel lehet rakni a falra, nem kell hozzá éjjeli szekrény, ami mindenképp csökkentené a szabad területet a szobában.

A bal oldalon Ikeás karácsonyi izzósor, vörösréz burával 
Amivel nem számoltam, az a fránya gravitáció. A ferde falra felrakott falikarok nehéz bura részét  nem tartotta meg a kar, úgy nézett ki, mint valami óriásbogár csápjai. Megpróbáltuk szalaggal felkötni, de ez sem szép sem jó megoldás nem volt. Így a falikarok mentek a Jófogásra, és jött helyettük két másik lámpa ugyanonnan. Ha nem arany, akkor kristály.




És a fénye: