Kézügyesség dolga

elkészült a lépcső váza, úgy hagytak itt bennünket a  lépcsősök , hogy jövő héten visszajönnek, megcsinálják a lépcsőlapokat. Addig szokjuk, használjuk a lépcsőt, próbálgassuk, hogy szeretnénk, mit szeretnénk, most még lehet rajta alakítani. Mi komolyan vettük a feladatot. Néztük, hogy micsoda nagy darab vas került a házunkba, ha már itt van, kezdeni kellene vele valamit... Azon túl persze, hogy lépcsőként használjuk.  Adná magát, hogy berakunk alá egy fotelt meg egy lámpát, ezzel lerakva egy hangulatos olvasósarok alapjait. Kép innen Kép innen Kép innen Csakhogy amikor felmerült a kérdés, hogy ki ül majd be a lépcső alá olvasgatni??? , senki nem jelentkezett. Nem csüggedtünk, és két perc múlva már meg is volt, hogy mihez kezdünk a nagy vassal. Az a helyzet, hogy előfordul, nem is ritkán, hogy nálunk még a karnison is szoknyák lógnak. Van egy gardróbunk, ami épp megfelelő méretű ahhoz, hogy egy öt tagú család ruháit elnyelje, de azért nem feneket...

lesz-e nekünk lépcsőnk. Az egyik szombaton elkészült a váza. Vasból, hegesztve, a falhoz csavarozva, az aljzathoz rögzítve, ahogy a nagykönyvben is, ugye. Legjobban azt szeretem, hogy a lámpa, aminek a helyét hónapokkal ezelőtt találomra jelöltem ki, most pont jól jött össze a legalsó lépcsőfokkal.  A házba belépve ezzel a látvánnyal találjuk szembe magunkat

Jaj, a lépcső az nehéz ügy. Gyakorlatilag egész nyáron (és ősszel is egy darabig) a lépcsősökkel szórakoztam. Talán pontosabb, ha úgy fogalmazok, hogy ők szórakoztak velem. Az  első kudarc  nem szegte kedvem, úgy voltam vele, ahol találtam egy lépcsőgyártót, találok ott többet is. És tényleg. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi cég és egyéni vállalkozó foglalkozik lépcsőgyártással. Én szépen, szorgalmasan írogattam a korrekt hangú e-maileket éjszakánként, hogy aztán megkapjam az egyáltalán nem korrekt, kioktató, nem akarásnak nyögés a vége hangulatú, problémaorientált válaszokat. Jellemző, hogy számos lépcsőgyártó abban látta a fő problémát, hogy lépcsőt kellene gyártania.   Ezen simán (na jó, nem simán, de) felül tudnék emelkedni, és besöpörném a vicces kis furcsaságok halmazába, de a primadonnáskodás, ami kísérte, az teljesen kiborított.  Hogy ő igen nagy tudással és több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik egyedi lépcsők gyártása területén, de kb. 2-...

Kell egy lépcső. Egy nagyon különleges, nagyon helytakarékos lépcső, amit az alig 1m2-es födémnyílásba be tudunk illeszteni. Semmi gond, felkutatok egyet, a beszerzés elég jól megy nekem. És tarararamm, íme, már meg is találtam, íme, itt van, egyetlen eddig látott lépcsőre sem hasonlít, tök jól néz ki, ráadásul csupán 1m2 a helyigénye. Ára mondjuk nincs, de biztosan ismered te is a jelszót, pénz a legkevesebb! , kiderítem, mennyibe kerül ez a lépcső. Aha, ahogy azt Móricka elképzeli. Hiába írtam az eladónak többször is a honlap üzenőfelületén és e-mailben is, választ nem kaptam. A megadott telefonszámon előfizető nem kapcsolható. (De szeretem az ilyen hirdetőket!)  Kép innen Jó, akkor csináltatunk egy ilyen lépcsőt. Keresek egy lépcsőgyártót (létezik olyan egyáltalán???), és megkérdezem, tud-e ilyen lépcsőt gyártani és mennyiért. És láss csodát, 10 perc múlva meg is volt egy lépcsőgyártó (ezek szerint van ilyen) minden elérhetősége, írtam is neki az e-mailt, másnapra vála...

a statikai terv, hurrá! Kiderült, hogy a ház kibírja, ha belakjuk a padlást is, nem fog összedőlni.  Megtudtuk, pontosan hová és hogy lehet a lépcsőnket beépíteni, hogyan kel átvágni a födémet. "Az átalakítás a pince feletti födémet csak az új csigalépcső szakaszán érinti, itt a csigalépcső oszlopa alá fektetett UPE240 keresztmetszetű acélgerenda elhelyezése szükséges, a meglévő födémgerendákra merőlegesen, hogy az új lépcső terhei ne a pince feletti Horcsik födémet terheljék. A gerenda a padlóba rejtve készül, így a földszint használatát nem befolyásolja. A rétegrend olyan mértékben bontandó, hogy a gerenda elhelyezhető legyen és a szomszédos födémgerendákra feltámaszkodjon. A meglévő földszinti teherhordó falak az átalakítás során érintetlenek maradnak, a tervezett terhekre megfelelnek. Az átalakítás a földszint feletti födémet csak az új csigalépcső szakaszán érinti, itt az új áttörés az egyik gerendát átvágja. Emiatt az érintett szakaszon a meglévő válaszfallapok fele...

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

rajta, verjük szét a házat! Mert a statikusnak szüksége van néhány információra a födémről. Leginkább arra, hogy milyen födém, mi van a plafonon a vakolat alatt, monolit beton vagy gerendák béléstesttel. A feltárás úgy történik, hogy fogjuk a vésőt és a kalapácsot, aztán elkezdjük leverni a plafont.  Összeszedtük a szerszámokat és a bátorságot, megsaccoltuk, hogy kb. hol lesz a lépcső (ha már szétbarmoljuk a plafont, legalább ott csináljuk, ahol később még jobban szét lesz verve), és ... Kinek van tippje, mit találtunk a plafonon?

Alig tudtunk egyet szusszanni, máris jött a következő jelölt castingra. Téma: a csigalépcső rögzítése. Bár a generális sok mindentől elvette a kedvünket (viszont más dolgokhoz meg hirtelen kedvet kaptunk :-), azért mégis kíváncsian vártuk, ezúttal ki érkezik: egy építőipari vállalkozó, egy lakatos, vagy egy igazi mesterember? Esetleg Csiribí ? Köszönés, bemutatkozás, udvarias mosoly (Jé, rendes hangerővel beszél! Nem ordít, beszél.) után rögtön belecsaptunk a közepébe. A vas az udvaron hever, íme, ez lesz a lépcsőnk, ezt kellene rögzíteni az ingatlanban. Ezt meg TUDOM csinálni. (Hö. Akkor most mi van? Csak így, hirtelen egy tudom? Kész, vége, én hátradőltem, ne is mondjon mást, nekem ez a tudom elég. Azaz dehogyis. Mondja még, csak mondja, meséljen hosszan, bármiről, én majd hallgatom néha megrebbenő ábrándos tekintettel. Egy ilyen ember, aki azzal kezdi, hogy tudom, mondhat bármit, én hiszek neki.) De nem mesélt. És nem is beszélt mellé, nem hőzöngött, nem okoskodott, nem vagán...

Még egyszer beírni a frissen megvásárolt tárgyat a keresőbe elemi hiba. Mert biztos, hogy olyankor talál az ember szebbet, jobbat, olcsóbbat. Naná, hogy sokszor elkövettem már ezt a hibát. Legutóbb a  csigalépcsőnk  kapcsán.  Csak még egyszeeer hadd, kíváncsiságból  önigazolásból, hogy lám, milyen jó boltot csináltunk, beírtam, naná, hogy rögtön találtam szebbet, jobbat. És ez még nem volt elég! Néhány nap alatt túltettem magam a csalódottságon, és újra csak beírtam a keresőbe, hogy csigalépcső. Ilyen nincs! A még szebbnél, még jobbnál is van még annál is szebb, még annál is jobb! A mi, eddig gyönyörűnek látott csigalépcsőnk egyszerre sem szépnek, sem jónak nem tűnt. Napokig igen komolyan azon gondolkodtunk a Párommal, hogy veszünk még egy csigalépcsőt, a már meglévőt pedig eladjuk. Végül azért győzedelmeskedett a józan ész. Amikor megvettük a lépcsőt, alaposan átgondoltuk, megfontoltuk, szépnek, jónak, épp nekünk valónak találtuk. Ha akkor megfelelt. most...