Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2012

Néha már

gondolok az átlagos hétköznapokra, az ovis, iskolás időre. Ma például teljesen váratlanul rátaláltam arra a listára, amit májusban adtak a tanárnénik, hogy milyen tanszerekre lesz szükség a 2. osztályban. Ennek annyira megörültem, hogy a lelkesedésem átragadt Elsőszülöttemre is, és együtt átnéztük, hogy mi van itthon, készleten, és miket kell beszereznünk.
Jelentem, jól állunk.
És ha már úgyis előszedtük a tankönyveket, nekiálltunk sütit csinálni.
Ostyalap volt itthon. A magyar kapható szinte minden boltban, de mi ezt az orosz (ukrán?) változatot szeretjük jobban, ennek vastagabb a tésztája. Az Arbat boltokban kapható.



Vajas krémet csináltunk. Sok vaj (1/2 kg), porcukor, kakaópor. 4 részre osztottam, és a kisasszonyok megkentek vele 2-2 ostyalapot. (A finommotorika meg a kéz-szem koordináció fejlesztése ezzel ki is van pipálva - mondom én, hogy készülünk az iskolára. )



A tetejére csak üres, krém nélküli lap kerül.



És most jön a legnehezebb rész. A lapokat ugyanis le kell súlyozni, hog…

Amíg ti

a westiket nézegettétek itt a blogon, én messze jártam.


Ahol már csak mi beszéltünk magyarul.

És megnéztük a parti várost. Igaz a hír, van ilyen.




Ott jártunk, ahol Lamborghini gyártja a traktort,

és Pininfarina tervezi a biciklit,

és ahol úton-útfélen lehet kávézni.


És kávéztunk is. Ittuk a kávét jegesen

és forrón.


Az idő múlását nem percekben mértük,

de volt, amikor órákban gyönyörködtünk.


Volt, hogy a szépség a lábunk előtt hevert,
 és volt, amikor fentről ragyogott ránk.
Többnyire megmaradtunk a felszínen,