Ugrás a fő tartalomra

Nagyszájú, nagyhangú nagyfiúk 2.2

Eltelt egy hét és mi (szinte) már el is felejtettük, hogy a sárkány megígérte, eljön értünk, épp, mikor a legvígabban vagyunk. Még javában a Csiribí-lakatosnak örvendeztünk, amikor megszólalt a Párom telefonja:
Azt ígértem, hét nap múlva eljövök hozzátok. A hét nap eltelt, készüljetek, jövök.

A mesés bevezető után komolyra fordult a dolog. Generálisunk ugyanis nem felejtette el, hogy újabb találkozót ígért nekünk,, most arra készült, hoz magával egy ácsot is.
Megmutatom neki is (IS??? Mert még kinek? Generálisunk ugyanis a tetőből annyit látott, amennyit bárki, aki erre jár, ő nem ment fel a padlásra.) azt a tetőt, azt le kell bontani, ennél jobb tetőket is ledobtunk mi már (1. továbbra sem tudjuk, mi alapján mond véleményt a tető állapotáról, ő közelről nem látta, ráadásul nem is ács a szakmája 2. az meg legyen az adott megrendelő baja, ha hagyta lebontani az egyébként jó állapotú tetőjét), majd az ács megnézi és elmondja, hogy mi van. De úgyis azt fogja mondani, hogy bontsuk le.
És ebből hogy lesz nekünk árajánlatunk?
?????
Az, hogy idejön egy áccsal, az mennyivel visz közelebb ahhoz, hogy egy teljes, az egész tetőtér beépítésre kiterjedő árajánlatot kapjunk? (Azért egy magát generálkivitelezőnek valló vállalkozótól  ilyet elvárni nem egy elrugaszkodott gondolat.)
Hát, hát, hát én ilyet nem tudok adni. (Akkor a korábbi munkáit mi alapján kapta? Szimpátia? Hö-hö.) Mert ahhoz kellene még nagyon sok minden, a gáz, a villany, a víz.... (Meg akkor már vegyük hozzá a festést és a burkolást is, amit egyébként mi akartunk csinálni, de a múltkor épp a generális világított rá, hogy a Hatóság nem engedi. És esetleg olyan extrákra is térjünk ki, hogy az ács elvégzi a tetőn a bádogos munkákat is, vagy van külön bádogostól is telefonszáma a generálisnak? Továbbá eléggé ragaszkodunk ahhoz, hogy megvalósítjuk az építészünk szélsőséges gondolatát, és lépcsőn jutunk majd fel a tetőtérbe, az ezzel kapcsolatos munkákhoz van a generálisnak lakatostól telefonszáma, esetleg ő ért hozzá, vagy hogy oldjuk meg?) Az legalább két hét, mire én meg tudom beszélni a gázossal meg a villanyszerelővel, hogy ráérnek és ők is el tudnak jönni. Az szinte lehetetlen, 5-6 embert egy időben egy helyre összeszervezni egy megbeszélés miatt. (Ha ez nem megy, akkor a munka miatt több héten át hogy megy majd?)
Nincs is szükség ilyen megbeszélésre, a tető állapotáról nyilván csak az ács tud szakmai véleményt mondani, a gázos és a villanyszerelő egyelőre nem is tud mit nézni a helyszínen, ezért küldtük át az alaprajzot, meg vittél is el kinyomtatva... (Valamelyiket hátha sikerült megnézni.)
De amíg nincsenek végleges tervek, addig nem tudnak a gépészek sem pontos árajánlatot adni.
Az alaprajz ugyanaz marad, akár lesz térdfal, akár nem. A térdfal megépítése a kőműves dolga, esetleg még az ácsra tartozik, de a gépészeket ez egyáltalán nem érinti. (Mintha kicsit fordítva ülnénk a lovon, mi magyarázzuk egy kivitelezőnek az építkezést.) Az alaprajzon ott vannak a méretek, az alapján egy villanyszerelő már tud számolni, hány szoba, hány konnektor, hány kapcsoló, hány méter vezetékre van szükség. Ugyanígy egy gázszerelő is, látja, milyen helyiségek vannak, azokba kell fűtés, egy irányárat mindenképp tud mondani alaprajz alapján.
... (Hosszas csend. Úgy tűnik, erre nem tudott mit ellenérvként felhozni a generális. Aztán végül megszólalt.) De az nagyon nehéz és hosszadalmas egy árajánlatot összehozni.
Nekünk viszont mindenképp szükségünk van egy írásos árajánlatra, hogy tovább tudjunk lépni.

Végül abban maradtak, hogy generálisunk mindent megtesz azért, hogy összehozzon egy árajánlatot, ha van valami előrelépés a dologban, akkor jelentkezik. De az 2-3 hét, minimum. Mármint nem az árajánlat, hanem hogy egyáltalán beszéljen a gázossal meg a villanyszerelővel.

Mi elhatároztuk, hogy most már csak azért is végigjátsszuk. Egyrészt tényleg szükségünk van több árajánlatra, másrészt kíváncsiságból :-)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…