Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2012

Olyan szép

ősz van. Olyan szép, őszi hangulatom van tőle.


Rózsás. És még annál is rózsásabb.

És hímzett.


Aztán már csak varrtam, és ez lett belőle:


És ez:


És egy cseresznyemagos babzsák madár is.

Családi nap (avagy Mivel etetnek téged? 26.5)

ezúttal az óvodában.





Persze büfé is volt. Nehogy péntek délután 3-tól 5-ig haljunk éhen.




Az a szokás, hogy mindenki visz egy adag sütit, azt beadja a közösbe, majd a büfében megvásárolhatja, amit meg szeretne kóstolni. Jelképes összegért, persze. A bevétel persze az alapítványt gazdagítja.

Mi sem mentünk üres kézzel.
Muffint sütöttem, apró kis minimuffinokat.

 Cukormázat csináltam. Naná, pirosat.



Marcipánt zöldre festettem, csokis pereceket kis, egyenes darabokra vágtam.



És íme, alma muffin. Almuffin.




Költözéskor

számos kérdést kell megválaszolni. Fontosakat és látszólag lényegteleneket egyaránt.
Amikor költöznünk kellett, azt még nem tudtuk, hol fogunk lakni, de abban már megegyeztünk, hogy a kapu mellett, a csengő helyén kolomp lesz.
És tényleg. A kolompot előbb vettük meg, mint a házat.


A nyelvén lévő lyukba egy madzag volt fűzve, annál fogva lehet(ett) kolompolni. De az időjárástól és a használattól a madzag kopik, elszakad. Én időről időre pótolom, de éreztem, kell, hogy legyen tartósabb megoldás is. Mondjuk drót. De egy drót mégsem lóghat csak úgy le a kolompról, megfogni sem lehet, ronda is, kellene valami a végére.

Mondjuk egy toboz?





Lassan kialakul

az iskolában a végleges órarend, a különórák és egyéb elfoglaltságok is megtalálják a helyüket a hétköznapjainkban. De vannak lyukas óráink, amikor, bármit is csinálunk, megadjuk a módját. Így kezdtünk el megadjukamódját uzsonnákat tartani.
Most muffint sütöttem.

Közben néhány almából lekvárt főztem. (Almát apró kockákra vágtam, citromlevet facsartam rá, kevés cukorral megszórtam, és lassú tűzön összefőztem.)

Amíg az eddigiek hűltek, megcsináltam a fahéjas krémet. (Vaj és mascarpone fele-fele arányban, porcukor, fahéj.)


A kihűlt muffinoknak kivágtam a közepét.

Az üregekbe kanalaztam a lekvárt. 
És a tetejükre szobrászkodtam a krémet.


Naná, hogy almás limonádét ittunk hozzá :)


A holnapi uzsidobozba ennek az őszi cupcakenek a szendvics változata került.




Mivel etetnek téged? 33.

A pénteki uzsonna szombaton került az iskolatáskából. Lássuk hát.


Szendvics. Nyilván száraz, de ez nem az ő hibája, én se lennék valami friss, ha egy napra bezárnának egy iskolatáskába .


Még az is lehet, hogy ez az új szabvány, 3 szelet szalámi egyetlen zsömlében. És még uborka is van benne. Még az is lehet, hogy finom lett volna.

Egy ideje

már a lányszoba is fehér nálunk. Egyesek szerint nagyon fehér.



Persze most, hogy már alaposan belakták a kisasszonyok, nem így néz ki a szoba, de a fehér mellett kitartunk.
Az egyik falat már a korábbi dizájn szerint is a kisasszonyok fényképei díszítették. Most aktualizáltam.

A legegyszerűbb, legolcsóbb fa kereteket szoktam venni a svéd bútorosnál.



A falra használt festék maradékával lefestettem a kereteket, 2 rétegben.



Jöhettek a fényképek, a kalapács és a szegek.


Mivel etetnek téged? 32.

A mai iskolás uzsonna.
Lehet találgatni, hogy mit rejt a szalvéta.
(Ok, nem a legjobb kép, egyrészt, mert telefonnal készült, másrészt, mert nagy sietve a parkban a virágtartóra raktuk le az uzsit, úgy fényképeztem.)


Elsőszülöttem szerint ez túrós batyu. Szerintem még csak nem is hasonlít rá.
Mondjuk tényleg volt benne túró.



Viszont száraz volt. És nagyon kicsi.