Kézügyesség dolga

sütőtököt vettél? - Igen. Miért, furcsállod? - Nem, már egész hozzászoktam, hogy mindig veszel azt is. És tényleg. Néhány hete mindig van a hűtőben sült tök, mondván valamit majd csak kezdünk vele. Most meleg őszi ital készült a sütőtökből tejjel, birsalmasajttal és fahéjjal összeturmixolva. Finom uzsonna volt :-)

az (is) a jó, hogy mindig marad belőle egy kicsi. Ezt a maradékot most például beledagasztottam a kenyértésztába. Azért a biztonság kedvéért, hogy tuti szép színe legyen, egy kis kurkumát is adtam hozzá. Miután megkelt a tészta, gombócokat formáztam belőle, és ... ... és most jönne az a rész, hogy egy madzaggal addig ügyeskedtem, kötöztem őket, míg egy sütőtökre nem hasonlítottak, de ... ... de valójában az történt, hogy csak az elsőt csináltam én, aztán átvették a kisasszonyok. Ebből is látszik, hogy gyerekjáték az egész. És kész is! Jó lett a színük. És az illatuk is. A madzagot levágtam, és már uzsonnáztunk is. Így derült ki, hogy a sütőtök-zsömléket forrón nem lehet szépen vágni, de ez senkit nem zavart. Viszont ha kivárjuk, hogy langyosra  melegre hűljön: Csipkebogyó lekvárral

joghurtkrémlevest Elsőszülöttem kérte egy étteremben. Persze mindnyájan megkóstoltuk, mindnyájunknak ízlett, nagyon, és az első kanál után mindnyájan egybehangzóan állítottuk: citromos Activia! Naná, hogy csinálok én nektek otthon is ilyet! Sőt, csináltok ti magatoknak citromos joghurtkrémlevest, olyan egyszerű, hogy tényleg gyerekjáték elkészíteni. A joghurtokat egy kancsóba borítjuk (lehet persze fazékba, tálba is), hozzáöntünk egy zacskó tejszínt, és felöntjük annyi tejjel, hogy leves sűrűségű legyen. Összekeverjük, és már kész is. Ha már a főzést megspóroltuk, a tálalásnak adjuk meg a módját. (Ezt is az étteremben lestük el :-) A tányérba először apró (vagy apróra vágott) gyümölcsök kerültek, nálunk most épp ribizli és cukordinnye, mert az volt itthon. És egy adag tejszínhab, az fontos, mert az eredeti változatban is volt (és gondolom Menyus is mondta, hogy az jár). És mentalevél. Akinek a pincér szerepe jutott (= kiharcolta, kialkudta, kitárgyalta, kiku...

rózsaszín, habosbabos kis tündérkéknek szokás elképzelni. Kép innen A tapasztalataim szerint a legritkábban ilyenek. Én a balerinalánykákat általában fáradtnak, tikkadtnak látom, izzadtak, a kontyuk szétcsúszott, csak ülnek csendben és pihegnek ... de a szemük csillog. Ezért is kapta a balerinalánykánk ezt az ajándékot a szülinapjára: Degas-balerinák  Persze az alkalomhoz ünnepi menü is dukált. Játszottunk az étellel, már megint :-) Balerina-szendvics

leginkább ízeket hozunk haza a nyaralásból. Az idén hoztuk magunkkal a cider , a kagyló, a Ricard , az almapüré ízét. És persze a tengeri sós karamellkrémét. A karamellkrémben az a legjobb, hogy itthon is könnyen elkészíthető. Csak tejszín (250 ml), cukor (250 g), vaj (250 g), és nagy szemű tengeri só kell hozzá. A cukrot megolvasztottam, amikor barnára karamellizálódott, hozzáadtam az apró kockákra vágott vajat, majd miután az felolvadt, a tejszínt is. Egy kicsit még kavargattam, elzártam alatta a lángot, és hozzákevertem a sót.  Én ehhez a mennyiséghez kb. egy jó teáskanálnyi sót adtam. Akkor jó, ha egyértelműen sós ízű lesz. Szoktunk fantáziálni és grandiózus terveget szövögetünk, hogy mi mindennel lenne finom ez a karamellkrém (palacsinta, fagyi, süti, vajas kalács, grillezett őszibarack, pulykasült), de még csak odáig jutottunk, hogy az üvegből faltuk fel  elkóstolgattuk az egészet :-)

mindig eszembe jut a kókuszillat. A kókuszos naptej miatt van, aminek az illata a strandon néha megcsapja az orrom. Ha megérzem, rögtön kitalálom, hogy vegyünk egy fagyit. Kókuszt. Most pedig muffint sütöttem. Kókuszos, kókuszos, kókuszos muffint.  A jól bevált muffintésztát csináltam (gondolom, mindenkinek van már ilyen, ezért is nem írom le a receptet), de a liszt 1/3-át kókuszreszelékre cseréltem. Sűrített tejbe kevertem kókuszreszeléket, annyit, hogy jó sűrű massza legyen. A muffintésztát a formákba kanalaztam, és a kanál hátoldalával mélyedést csináltam bele. Ezt megtöltöttem a kókuszos sűrített tejes krémmel. Mire a tészta megsült, ez a krém is ropogósra száradt. Tulajdonképpen már így is finom volt, el is fogyott néhány. Azért még mascarponeba is kevertem egy adag kókuszreszeléket és felvert tejszínt, hogy cupcake legyen a muffinból :-)

Az úgy volt, hogy volt itthon körte.  Gondoltam, jó fej leszek, csinálok smoothie-t, mire a többiek felkelnek. A turmixba beledaraboltam a körtét, borítottam hozzá egy nagy pohár joghurtot, felöntöttem zabtejjel (természetesen bármilyen más tej is jó). Közben megakadt a szemem a krowká n (karamella). A kisasszonyok kapták ajándékba, már előző este is ettek belőle, de én szeretek az ilyen nasizáson mielőbb túlesni, gyorsan beledobtam a karamellákat is a turmixba. Mmmmm, jó ötlet volt :-) Azért még szétnéztem a fűszerek között, legyen íze is a dolognak. Amint rábukkantam a kardamomra, nem is keresgéltem tovább, annyira szeretem az ízét, szinte minden édességben el tudom képzelni. Nagyon gyorsan elfogyott, felkerült a családi étlapra.

etetem a gyerekeimet. És a Páromat is. Sőt, én is azt eszem. Esszük mind a négyen boldogan a hamburgert, minden lelkiismeret furdalás nélkül. Mert nem ám csak az a hamburger, amit a gyorséttermekben lehet kapni, otthon is elkészítheti mindenki a saját változatát. És akkor el is felejthetjük az olyan címkéket, mint junkfood , felfújt, gyorsfagyasztott, amerikai, egyenízű.  Legkevésbé egyenízű, mert ahányszor hamburgert csinálunk, annyiféle. Megy bele minden, ami finom. Zöldségek: Télen mehet bele savanyú káposzta, most, hogy végre van új káposzta, és annyira zsenge, hogy nem lehet belőle eleget enni, persze azt vettem. Reszeltem hozzá répát is, mert az is nagyon finom. Szószok: Ketchup helyett nálunk nagyon bevált, hogy tejfölbe keverek paradicsomlevet (sűrített paradicsomot) és őrölt köménnyel fűszerezem. A másik szószhoz majonézt csinálok (tojás sárgája + olaj), és aprítógépben összekeverem egy cikk fokhagymával, néhány savanyú uborkával, kapribogyóval, mustárral, eg...

nem egy húsmentes műfaj. Pedig úgy tűnik, kezdünk rászokni, hogy ha fűnyírás, akkor kerti vacsi, "ha már úgyis kint vagyunk" felkiáltással. Jó a grillezés is persze, de néha jólesne egy jó sűrű, bográcsos egytálétel. De nem főzhetünk mindig halászlevet. Azért hal most is került a bográcsba. Odaraktam az olajon a hagymát (néhány szál újhagyma is volt benne), majd ment hozzá egy kis csokor kakukkfű, egy kevés mustár és a krumpli is felkockázva. Felengedtem annyi vízzel, amennyi épp ellepi.  Amikor a krumpli már majdnem puhára főtt, hozzáadtam a felkockázott afrikai harcsát, és az elpárolgott folyadékot pótoltam tejszínnel. Amikor a hal is megfőtt, levettem a tűzről, és egy kevés citromot facsartam bele. Friss petrezselyemmel megszórva ettük.

vagy gazdaságpszichológiából (létezik egyáltalán ilyen?) kellene szakdolgozatot írnom, biztos, hogy a szállító viselkedését választanám témául. (Eddigi tapasztalataimról olvashattok  itt  és  itt .) Most egy újabb  kis színessel gazdagodtam ebben a témában. Útifű maghéjat akartam venni. Én még sosem hallottam erről a termékről, de most hirtelen szükségem lett rá, így hát a legrosszabbra készülve nekivágtam a bioboltoknak. Azzal a kicsinyes előítélettel indultam el itthonról, hogy ha én nem hallottam még róla, akkor az nyilván valami nagyon különleges, majd megint hallgathatom, hogy nem is létezik olyan, hogy útifű maghéj. Esetleg vigyek helyette árvacsalánt vagy tönkölybúzát, vagy bármit, ami az eladónak épp az eszébe jut. De nem! Rögtön az első boltban tudták, miről beszélek, csak sajnos épp előttem vitték el az utolsó három dobozzal. De ne csüggedjek, mert vagy jövő kedden, vagy azután, vagy valamikor majd lesz.  Következő biobolt. Jaj, sajnos, épp 5 pe...

úgy vagyunk mi a medvehagymával. "Szedjük, kapjuk, habosra harapjuk. A többivel mi legyen? Holnapra hagyjuk." Csanádi Imre: Alma Szedtük. És ettük. Még medvehagyma fagyit is kóstoltunk.   Aki szerint a fagyi csokis, mogyorós, kókuszos, vagy gyümölcsös, az legalább egy-két percre dobja félre az előítéleteit, és kóstolja meg a medvehagymás változatot is, érdemes! Főleg, hogy az alapja tulajdonképpen egy sima vanília fagyi. Mi legalábbis egyértelműen annak éreztük. Közkívánatra elkészítettem a házi változatot is. Alapnak megfőztem a vanília fagyit, aztán amikor már krémesre fagyott, hozzákevertem néhány csipet apróra vágott medvehagyma levelet.

jártunk. Nem piacon, ahol krumplit, almát, tojást, petrezselymet, medvehagymát szokás vásárolni, hanem vásárban, ahol kézműves szappanokat, mézkülönlegességeket, csipkés-fodros-textilbéléses kosarakat árulnak. Amíg én a sajtosnál időztem, Másodszülöttem a bonyolult nevű lekvárok standjánál kóstolgatott. Fehércsokis eper, csokis-mentás almalekvár és más effélék, szép sorban. A csokis-mogyorós almalekvárnál már majdnem vásárlás lett a dologból, de (szerencsére) előtte még rákérdeztünk az árakra. A kis üveg lekvár 600, a nagy 1350 Ft-ba került. A kis üveg annyira kicsi volt, hogy én parfümös üvegnek hívom az olyat, pontosan az eladó sem tudta megmondani, mennyi lekvár fér bele, de biztos, hogy egy deciliternél kevesebb. A nagy üvegek kb. másfél, max. 2 decisek lehettek. Hány üveg lekvárt ennénk meg négyen reggelire? És az mennyibe kerülne? Annyi pénzért csinálok én nektek... Vettem 2 kiló almát, összesen 400 Ft volt,              2 tábla étcsokit, ...

amit tavaly húsvétkor a réten ettünk, az nagyon jó volt. És már az idei adag is elkészült. Sőt, el is fogyott. Sárgarépás - kesudiós keksz 100 g kesudió (persze bármilyen csonthéjas jó) 130 g sárgarépa 300 g finomliszt 150 g vaj 100 g cukor (nekünk 30 g is elég volt) 1 tojássárgája őrölt fahéj és szegfőszeg, reszelt citrom- vagy narancshéj A hozzávalókból tésztát kell gyúrni, azt kinyújtani, kekszformára vágni és megsütni. Én dupla adagot  szoktam csinálni, még így is nagyon gyorsan elfogy. Eredetileg a kekszek egyik oldalát csokival kellene bekenni, és két kekszet lekvárral összeragasztani, de mi idáig nem szoktunk eljutni. Talán ha 4 adag tésztát gyúrnék ...