Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Mondókáskártyák címkéjű bejegyzések megjelenítése

Mondókáskártyák 11 és 12

A kártyák 11. oldalát letölthetitek itt. A 12. oldalt pedig itt. Igen, tudom, hogy nincs Túró Rudis vers, dal, mondóka, vagy találós kérdés. A neten összesen 2 verset (?) találtam, de a kisasszonyoknak meg se mutattam. A rudis kártyát használjuk jokernek.

Elkészült

egy újabb adag mondókáskártya! A 12 oldalt egyben letölthetitek a jobb oldali sávban lévő képre kattintva. Akiknek csak az újakra van szükségük, azok legyenek egy kis türelemmel, igyekszem holnap azokat külön is feltenni.

Elegünk van már, elegünk

Már az is durva volt, hogy tegnap valami dara esett. A délelőtti napsütést akár zárójelbe is tehetjük, mert ma délután már megint szállingózott a hó. Most pedig szakad! Másodszülöttem az ilyenre magából kikelve mondja, hogy Ezt nem hiszem el! (Szerencsére ő most alszik, így csak magamat kell csillapítanom.) Megbeszéltük, hogy mire ezt a verset megtanuljuk, biztos vége lesz a télnek. Minden nap tanulunk egy versszakot. (Meg egy csomó viccesnek / értelmetlennek tűnő új szót; kupáscserép, porkahó, csetteget, és társai.) Kányádi Sándor: Zsörtölődő Elegünk van már, elegünk. Meddig kell még di- deregnünk? Mondják a kupás- cserepet megülő fagyos verebek. Télen átal is nyaraló fecskének lenni volna jó, csettegeti a porkahó alatt csőrölő kis rigó. Varjú körözget, billeget, letácsol rigót s verebet. Hogyha kedves a tollatok, annyit ne sopán- kodjatok. Megértem én már eleget, ennél is zordabb teleket. De olyat eddig sohasem, hogy vége egyszer ne legyen. ...

Vége a játéknak

Bizony, vasárnap zárult az oroszlános játék. Szerettem volna sorsolni, de csak Ceffa jelentkezett, így holnap hozzá indul az oroszlán. A játékban az volt a feltétel, hogy oroszlános verset kellett küldeni. Ceffa ezt küldte: Csóri Sándor: Oroszlán Kis oroszlán, nagy oroszlán, hol rohangál, hol poroszkál. Kis oroszlán gömbölyded, boldog mikor bömbölhet. És én is találtam egyet: Juhász Magda: Az öntelt oroszlán Ballag egy oroszlán, igen rossz a kedve, senki sincs aki a játszótársa lenne. Egy zsiráf megriad, futva menekülne, kéri az oroszlán ne fusson el tőle. De még a kérés is mennydörgésnek hallik, ilyen könyörgésre egy állat se hajlik. Egérke cincogja: – Igazán sajnálom, viselkedj rendesen, lehetsz a barátom. Ordít az oroszlán: – Király az én rangom, egy hitvány egérrel dehogy barátkozom! Mancsával odacsap, de bizony megjárja, kötélből font csapda, hull a bősz királyra. Kéri az egeret: – Segíts  jó barátom, rágd el a kötelet, hidd el meghá...

Farsang

És igen, és igen, és igen! Megtörtént. A kandírozott narancshéjnak majdnem a fele eljutott addig, hogy majdnem teljesen megszáradjon. Ennek annyira megörültünk, hogy nekiláttunk moszkauert sütni. Volt itthon maradék diákcsemege (mindenféle csonthéjasok és mazsola keveréke), abból 20 dekát és a narancshéjból 10 dekát összedaráltam. Hozzáadtunk 10 deka olvasztott vajat, és annyi lisztet és tejet, hogy formázható, gyúrható masszát kapjunk. (Mondjuk kb. 5 ek. liszt és egy löttyintésnyi tej.) Cukrot is lehet hozzáadni, nekünk nem hiányzott. A kisasszonyok halmokat raktak a sütőlapra a masszából, és ellapogatták, hogy korongok legyenek. 15 perc alatt megsült. Másnap gőz fölött csokit olvasztottam, és a kekszek egyik oldalát belemártogattam. (Tudom, hogy szép dolog, és jó, és hasznos a gyerekekkel főzőcskézni, de az ilyen stratégiai jelentőségű készletgazdálkodási ügyeket szeretem egyedül intézni. Ezt az ovis farsangra készítettük, és ha a csokizásnál is segítettek volna, akkor biztos,...

Ki játszik ilyet?

Akkor most mutatom, mi lett a piros és bordó filcből és az arany gyöngyökből. (Na jó, Tündi már rég kitalálta.) Paradicsom szeletek. Legalábbis én annak szántam. Felismerhető???? Mert a Párom kitartóan állítja, hogy szerinte ezek miniterítők. (???????????) És akkor a játék. Azoknak, akik el tudják képzelni, és hinni, hogy a fenti képen paradicsomszeletek vannak, és szeretnék ezt a kettőt megnyerni, nincs más dolguk, mint hagyni egy megjegyzést ez után a bejegyzés után. Mondjuk vasárnap délig. Déli alvás időben sorsolok, este világgá kürtölöm a nyertest. Sikerült feltöltenem a mondókáskártyáinkat. Többé-kevésbé az általam elképzelt formában. Lemaradt a lapokról, hogy a képeket a Google-n találtam, de igyekszem pótolni. Aki szeretné letölteni, csak kattintson a jobb oldalon erre a képre.

Vízipók

Rábukkantam egy vízipókos versre. Nagyon boldog voltam vele, nem gondoltam, hogy létezik vers a vízipókról. Rögtön neki is láttam képet keresni hozzá, hogy legyen mondókáskártya ebből is. Döbbenten tapasztaltam, hogy a Google képkereső az első két oldalon csak a rajzfilmből ismert figurát hozza fel. De nem adtam fel. És ezt találtam: És íme a vers is: Juhász Magda: A vizipók szomjas volt Boltba ment a vízipók, pedig pénze nem is volt. Pult mögül egy boltos szólt, a nadrágja foltos volt: - Vizet adjak vízipók? Vizet nem tart ez a bolt! Szabódott a vízipók: - Dehogy vizet, inkább bort! Ha van pénzed vízipók, máris kimérem a bort. Hazament a vízipók, mivel pénze nem is volt, s képzeljétek azóta, halpénzt gyűjti a borra.  Annyira belelkesültem attól, hogy létezik egy vízipókos vers, hogy kerestem, kerestem, és találtam még egyet. Zelk Zoltán: Hová szaladsz vizipók? -Hová szaladsz vizipók? -Keresem a békát! -Mért nem húzol kiscipőt? -Gyorsabb így mezítláb! -Miért futsz i...

Más eszme, más szokások

Néhány hete három kisfiú volt nálunk vendégségben. Ők géppel rövidre nyírt frizurát hordanak. A gyerekek játszottak, a felnőttek beszélgettek, jól elvoltunk. Egyszercsak előjön az egyik fiú, kezében a kisasszonyok fésűjével: - Anya, ez mi?????????? - Fésű. - ??????????????????????????????? Igen, a félcentis hajon nem sok fésülnivaló van. Más eszme, más szokások, új ország, új kalandok, de ott is szépek a lányok ... De én reggelente 2 kisasszonynak fonom a haját, és ez fésülködéssel, hajgumik és csattok miatti cívódással, és az általános, l'art pour l'art vinnyogással általában 15 perc. Hogy minimalizáljuk a vinnyogást, bevezettem a mondókáskártyázást. Több blogon olvastam róla, egyszerű, de nagyszerű játék. Kártyákon képek, minden képről eszünkbe jut egy  (vagy néhány, vagy sok) mondóka vagy dal, azt elmondjuk, elénekeljük, jól mulatunk. A legújabb: Gryllus Vilmos: Teknősbéka Bent a vízben a teknősbéka fürgén siklik, mint a hal. Kint a parton a ...