Ugrás a fő tartalomra

És ha csináltatnánk egy ilyen tapétát?

- nézett rám a Párom kérdőn, látva mennyit szenvedek a vízalatti tapéta felkutatásával. Nézett rám kérdőn komoly arccal, de a szája sarkában kis félmosoly bujkált, a szeme meg egyenesen nevetett.
Persze, csináltassunk tapétát, elég csak kinyitni egy lakberendezési magazint, hogy lássuk, egyedi tapétát csináltatni a világon a legnagyszerűbb, legegyszerűbb és nem is olyan drága ötlet. Már akkor is mennyit kacagtunk (ha-ha!) amikor 2 éve megpróbáltunk egyedi tapétát csináltatni.
Akkor ennyit akartam, sakura, cseresznyevirágzás, a hófehér hálónkba, hogy egy ilyen kép töltse be az ágy mögötti falat. 

Kép innen

Sok jó ötlettel találkoztunk már akkor is (amint túljutottunk a kötelező körökön, miszerint 1., LEHETETLEN megcsinálni, amit kitaláltam és 2., KICSI a kép, amit küldtem). Az egyik kedvencem az volt, hogy egy tőlünk 60 km-re lévő cég eljön megszemlélni a falat, ahová a tapéta kerül majd, mert azt nekik feltétlenül látniuk kell, mielőtt árajánlatot adnak, ez nekem kb. 25.000 forintomba fog kerülni (útiköltség + 2 ember napidíja, mert ketten nézik majd a falat és ez egy egész napot igénybe vesz), az árajánlat további 9000 forint (!!!), azt nem tudják még körülbelül sem megmondani, mennyi lesz a tapéta, mert az attól függ (???) és különben is tudhatnám, hogy ez az árajánlat lényege, majd ha 6-10 hét múlva elkészül a tapéta (mókusok festik, vagy miért tart ennyi ideig?), eljönnek felrakni, mert az ő tapétáik annyira különlegesek és egyediek, hogy csak ők rakhatják fel. Ez nekem természetesen további költségeket jelent, nem lehet így előre tudni, hogy mennyit (miért?), nyilván több, mint 25.000 forint, mert a munkadíjat és a szaktudást is meg kell fizetnem. 
Végül vettünk egy barkácsáruházi változatot, nem került 20.000-be, és amíg a kisasszonyok fürödtek egy este, a Párommal ketten felraktuk, és tökéletesen boldogok vagyunk vele azóta is.

De persze, fussunk neki még egyszer a tapétacsináltatásnak, jó móka lesz.

Most is számos cégtől kértem árajánlatot. Tudtam én, hogy extrém ötletnek számít a fürdőbe, zuhanyzóba tapétát tervezni (Magyarországon legalábbis), de arra nem számítottam, hogy ennyire leveri a biztosítékot.
Aki egyáltalán válaszra méltatott, az még bevezetőben letudta, hogy LEHETETLEN megvalósítani az ötletemet, és persze KICSI a kép, amit csatoltam, és az egész tárgyalás részt annak szánta, hogy felhívja a figyelmem arra, a zuhanyzóba nem való tapéta, oda csempét KELL rakni. Minden bizonnyal figyelmen kívül hagytam, hogy a zuhanyzóban víz is lesz (Pislogok bután, csodálkozva, hogy téééényleeeeeg?, víz a zuhanyzóban????? Én azt hittem, ott csak zuhany van.), és a szigeteléshez biztos nem értünk (Ok, az alap, hogy én megrendelőként semmihez nem értek. De ők nyomdaként, reklámgrafikai vállalkozásként még a vízszigeteléshez is?), és ha esetleg sikerülne őket meggyőznöm arról, hogy meg tudjuk oldani a szigetelést, nyilván nem mi, hanem szakember, akkor esetleg elgondolkodnának azon, hogy adnak-e árajánlatot.

Taktikát váltottam. Ha nem tudom, nem fáj. Nem árultam el, hogy vizes helyiségbe szeretném a tapétát rakni, csak egy tetszőleges, falakkal körülhatárolt térről volt szó, 4 fal, egy ablak, egy ajtó. Ráadásul találtam olyan reklámgrafikai cégeket, akik többek között a bevásárlóközpontokba a padlómatricákat is csinálják, és a honlapok szerint posztertapéta- és matricanyomtatás ügyben nem ismernek lehetetlent. Ez kell nekem! Így az a kérdés is megoldódik, hogy oldjuk meg, hogy a padlón a minta szerves folytatása legyen a falon lévőnek, éljen, éljen, megvan a megoldás, ez lesz a jó irány!
Á, dehogy. Kiderült, nem megfelelő a fal, amire a tapétát akarom rakni. Még nincs is fal, mondják meg, milyen fal a megfelelő, és olyat csinálunk. Az nem úgy van, ha még nem is létezik a fal, akkor ők ezzel nem tudnak foglalkozni. (Ha meg létezik, az a baj.)



Nem akarásnak nyögés a vége. De semmi baj. Van még ötletem.

Megjegyzések

  1. 10-ből 9 ember valahogy mindig a HOGYAN, MIÉRT NEM LEHET-tel indít, ha kérdezni mer az ember.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

10 tojást 10 perc alatt + tetoválás

Nálunk a tojásfestés mindig nyűgösen indul. Igyekszem minden évben valami újat kitalálni (tavaly  arany filccel  festettünk, korábban  dekupázsoltunk ), de a fehér alapból nem engedek. A barnás héjú tojásokat át kell festeni 2-3 rétegben fehérre, hogy kezdődhessen a díszítés. Ez azt jelenti, hogy a húsvét előtti hetekben mindig szárad néhány grillnyársra felszúrt kifújt tojás a házban, és kartávolságon belül vannak az ecsetek, festékek is (= ablakpárkányra, konyhapultra, stb. lepakolva, napokra ottfelejtve). Ezek az itt-ott félbehagyott alkotások számomra egyre kevésbé kapcsolódnak össze az otthonosság fogalmával (= idegesítenek, na), és akkor még ehhez jön a folyamatos nyafogás, hogy de még hányszor kell átfesteni, de meddig kell még ezt csinálnom, de mikor díszíthetem már,  stb, stb, ha meg eltörik egy tojás, ráadásul amikor már az utolsó réteg festék szárad rajta, na akkor aztán világvége van. De kitaláltam, hogy tudom kicselezni a saját rendszerem! (Neeem, n...