Ugrás a fő tartalomra

Mivel etetnek téged? 30.

Tudom, azt ígértem, hogy őszig nem hozakodok elő a menzás helyzettel. Úgy látszik, mégsem tudok, tudunk szabadulni tőle, teljesen váratlan pillanatokban bukkan fel az életünkben.
Kánikulai reggel, meggylevest főzök, a mosogatóban hűtöm, amikor ébredezve előbotorkál Másodszülöttem. A reggeli puszik, hogy aludtál, mit álmodtál után feltérképezi a helyzetet, majd felteszi a kérdést:
- Tudod, miért jobb itthon, mint az oviban?
- ???
- Mert itthon annyiszor kapunk repetát, ahányszor kérünk.


Az van, hogy az oviban mindenből csak egyszer lehet repetázni. Mert csak, gondolom. Az én gyermekeim pont nagyon szeretik a menzás gyümölcsleveseket (is), már napokkal korábban örülnek neki, épp ezért meglehetősen sérelmesnek találják, hogy csak egy repeta jár.
Mindig az a probléma, hogy nem eszik a gyerekek a menzás kaját. Ha nagy ritkán valami ízlik nekik, és ennék, abból miért nem kaphatnak???
A kisasszonyok épp a gyümölcslevest szeretik, de biztos van olyan gyerek aki meg azt utálja. Ha hagynák, biztos kialakulna egy természetes egyensúly, mindenki ehetne abból, amit szeret, jutna étel minden gyereknek.

Az iskolában az a szokás, hogy csak az kap repetát a másodikból, aki a levest megette. Mi az összefügés? Attól, hogy valakinek nem ízlik a leves, még szeretheti a másodikat. És nem fogja megenni az utálatos levest, csak azért, mert szeretne még egy adagot a másodikból. És ott is csak egy repeta jár.
Elsőszülöttem már többször elmesélte nagy méltatlankodva, hogy a másik osztály azt csinálja, hogy először az egyik konyháshoz mennek repetáért, aztán amikor az már megismeri őket, mennek a másikhoz.
És erre mit mondjak neki? Mondjam azt, hogy majd rájönnek arra is, amit mi csináltunk, hogy összeöntöttük a leveseket egy tányérba, és vittük megmutatni az üres tányért, hogy íme, jár nekünk a másodikból a repeta.
És ebből mit tanulnak meg a gyerekek? Hogy keressék a kiskapukat, mert mindig vannak, megtanulnak sumákolni, a másikat megvezetni, hazudozni. Hurrá!

Megjegyzések

  1. Ezt láttad?
    http://tudatosvasarlo.hu/cikk/egeszsegtelen-menza-mit-tehetunk

    VálaszTörlés
  2. Báhhh, most olvastam, fel is dühítettem magam rajta, hagytam kommentet is.
    Már megint, hogy a gyerekek nem eszik a finomságokat.
    Ráadásul a "jótanácsok" közt felbukkan nem is egy az alapvető hibák közül, amik a helytelen étkezési szokások kialakításához vezethet.
    És aki ezt kitalálta, látott már gyereket? Mondjuk 25-öt egy csomóban? Hogy etet aszalt gyümölccsel séta közben 25 gyereket? Egy kis kosárban viszi utánuk, és fel alá rohangál a sor mellett, hogy aki épp kér, annak tudjon adni? Vagy minden gyereknek ad egy kis zacskóban? Lesz, aki már az ovi kapujában elejti és kiborítja az egészet. Minden lepotyogott almadarabért megállnak majd? Felveszik és megeszik, vagy kézben, esetleg külön zacsiban viszik a kukáig, vagy otthagyják, mondjuk a madaraknak? Mert annyira azért nem olcsó az aszalt gyümölcs? Az ugribugri gyerekeknek - mert olyanok is vannak - majd a torkára megy a mogyoró ugribugrizás közben?
    Azért nagyon más az, ha az ember otthon, a saját néhány gyerekével vészeli át a hétköznapokat, vagy ha 25-30, nagyon különböző hátterű gyerekkel akar zöldágra vergődni. Ott nagyon észnél kell lenni.

    VálaszTörlés
  3. Viszont a kommentben a blogod helyett az ő cikküket linkelted be...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, hogy figyelmeztettél, és azért is, hogy felhívtad a figyelmem a cikkre. Egy másik kommentben belinkeltem a blogomat, immár helyesen - így jár az, aki késő éjjel netezik, ahelyett, hogy aludna.
      Annyira felbosszantott az egész cikk, hogy azt terveztem, rászánok egy bejegyzést. De átgondoltam, és inkább hagyom a fenébe, nem ér annyit.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…