és a Louvre-tól indult a beszélgetés, de valahogy a rózsaszörphöz jutottunk el. Az ismerősünk mesélte, hogy ők azon nőttek fel, hisz' annak idején, Erdélyben, nem volt sem kóla, sem üdítő, de még ha mindez lett volna, pénz akkor sem jutott volna rá. Rózsa volt, ahhoz meg nem kellett más, csak egy kis cukor, esetleg méz, és víz.
Na jó. Abba beletörődtem, hogy én nem rózsaszörpön nőttem fel. Az is biztos, hogy a gyerekeim sem azon fognak. De hogy úgy nőjenek fel, hogy nem isznak rózsaszörpöt, az nem fordulhat elő.
Feltúrtam az internetet, de nem találtam az igazit. Nagyjából ugyanaz a recept, az arányok és a mennyiségek változnak. Én már az első feltételt sem tudom teljesíteni, nincs vörös szirmú rózsánk, márpedig a fellelt receptek szerint csak az jó. Aztán főzni kell a szirmokat, ehhez meg kedvem nem volt.
De csak nem hagyott nyugodni a dolog. Az ismerősünk nem úgy mesélte, hogy a rózsaszörp náluk nagy felhajtással járt. És ha mentából meg levendulából lehet szörpöt csinálni úgy, hogy cukros vízzel teli kancsóban kirakjuk a napra, akkor rózsából miért ne lehetne? Nem akarok én télre sok üveggel eltenni, de a limonádé - jeges tea kettősét felfrissíteném kicsit.
Illatos, szép rózsák vannak a kertben, ez a sötét rózsaszín a hinta egyik oszlopára fut.
Leszedtem belőle néhány virágot.
Rászórtam a rózsaszirmokat,
és felöntöttem vízzel. (Ahogy a rózsaszirmok feljöttek a víz tetejére, épp olyan, mint a sör tetején a hab.) Ez délután 4 körül történt. A kancsót kiraktam a napra, hadd olvadjon fel benne a méz.
Este 9 körül rájöttem, nem lesz jó (nem biztos, hogy jó lesz) egész éjszakára bennehagyni a virágot a szörpben, mert még képes, és megkeseredik.
Ezért leszűrtem, és reggelire illatos rózsaszörpöt ittunk.
Na jó. Abba beletörődtem, hogy én nem rózsaszörpön nőttem fel. Az is biztos, hogy a gyerekeim sem azon fognak. De hogy úgy nőjenek fel, hogy nem isznak rózsaszörpöt, az nem fordulhat elő.
Feltúrtam az internetet, de nem találtam az igazit. Nagyjából ugyanaz a recept, az arányok és a mennyiségek változnak. Én már az első feltételt sem tudom teljesíteni, nincs vörös szirmú rózsánk, márpedig a fellelt receptek szerint csak az jó. Aztán főzni kell a szirmokat, ehhez meg kedvem nem volt.
De csak nem hagyott nyugodni a dolog. Az ismerősünk nem úgy mesélte, hogy a rózsaszörp náluk nagy felhajtással járt. És ha mentából meg levendulából lehet szörpöt csinálni úgy, hogy cukros vízzel teli kancsóban kirakjuk a napra, akkor rózsából miért ne lehetne? Nem akarok én télre sok üveggel eltenni, de a limonádé - jeges tea kettősét felfrissíteném kicsit.
Leszedtem belőle néhány virágot.
Kancsóba mézet öntöttem.
Rászórtam a rózsaszirmokat,
és felöntöttem vízzel. (Ahogy a rózsaszirmok feljöttek a víz tetejére, épp olyan, mint a sör tetején a hab.) Ez délután 4 körül történt. A kancsót kiraktam a napra, hadd olvadjon fel benne a méz.
Este 9 körül rájöttem, nem lesz jó (nem biztos, hogy jó lesz) egész éjszakára bennehagyni a virágot a szörpben, mert még képes, és megkeseredik.
Ezért leszűrtem, és reggelire illatos rózsaszörpöt ittunk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése