Ugrás a fő tartalomra

Valahogy

úgy van ez, hogy felkapok egy témát, belemerülök, beleásom magam, de aztán eljön a pillanat, amikor önjáró lesz. Így volt ez az ablakokkal is. Addig volt nehéz, amíg nem döntöttük el, hogy szeretnénk, mint szeretnénk. Aztán rátaláltam az első adagra, majd a másodikra, és szép lassan alakul a többi is. 
Az ablak téma után a mosdó következett. (Hogy miért pont az, ne kérdezzétek, nem tudom, egyszerűen azt írtam be a keresőbe.) Én nem vagyok naprakész a mosdó trendekkel, unalmas pillanataimban nem szoktam azt keresni, nézegetni, hogy HA mosdót kellene vennünk, milyet választanék. Most viszont mosdót KELL vennünk, mert szükség van rá, ráadásul rögtön kettőre. Egy a zuhanyzóba, egy a wc-be. (Az első terveken egyben volt a wc és a zuhanyzó, de úgy döntöttünk, hogy inkább külön helyiségben lesz. Szerintünk így élhetőbb. Ezért beáldozzuk az emeleti gardróbot. A földszinten van gardrób, van pincénk, a szobákban is lesz tárolóhely, valahol határt kell szabni a cuccoknak.)
B-tervnek ott a teljesen semmilyen, tucat, barkácsáruházi.
Azért hátha érdemes rászánni néhány órát az A változatra is. Első merítésre találtam néhány szemrevaló darabot. Vagy a formájuk volt érdekes, vagy az, ahogy rögzíteni lehet őket, vagy a lefolyó kialakítása, vaaaagy .... valamiért, teljesen szubjektív szempontjaim alapján, megtetszettek.
Gyűltek, gyűltek a mosdók a megfigyeltjeim közt, de egyik sem volt az igazi.
Mígnem rátaláltam az üvegmosdóra.
Na ez az, ami nekünk kell! Akkor már megvolt, hogy milyen lesz a zuhanyzó dizájnja, és az átlátszó mosdókagyló nagyon is beleillett az elképzeléseimbe. És innentől már önjáró a dolog.
Már csak ki kellett várni, hogy valaki felrakja a miénket a Vaterára vagy az OLX-re. (Régi szabály, előbb-utóbb minden felkerül a Vaterára vagy az OLX-re. Esetleg a Jófogásra. Az Ikeában meg a Fyndbe. Csak idő kérdése. nyugi.)
Szerencsére volt egy pasi, aki elkövette azt a csacsiságot, hogy a felesége megkérdezése nélkül vásárolt egy mosdót. Igen, egy üvegmosdót. Az asszonynak nem tetszett (legyünk őszinték, ez benne volt a pakliban), a mosdónak mennie kellett, újonnan, még beépítés előtt.


Így lett nekünk üvegmosdónk féláron. Na jó, kicsit alatta, mert még alkudtunk is :-)


Még az árnyékát is szeretem.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…