Ugrás a fő tartalomra

Mivel etetnek téged? 38.

Avagy: Hülyének néznek minket, azt gondolom.


Írtam már a múltkor is a nagy menzareformról. Ma délelőtt a Kossuthon is erről volt szó (Még nincs fent a Hangtárban, de majd belinkelem.) Hogy Békésben talán 6 faluban, városban most aztán megreformálják a közétkeztetést.
Annyira egészséges lesz, hogy a műsor első részében mondatonként 3x hangzott el az egészséges szó. Azért kicsit már itt is kilógott a lóláb, mert én még olyan emberrel (sem gyerekkel, sem felnőttel) nem találkoztam, aki spontán úgy kiáltott volna fel, hogy Úgy szeretnék valami egészségeset enni! Szerintem mindenki finomat szeretne enni, és aki használja az eszét is, az igyekszik egészséges finomságokkal jóllakni. De itt a gyerekekből is csak úgy dőlt, hogy ők leginkább egészséges ételeket szeretnének enni, hogy egészségesek legyenek, hogy egészséges ... - úúúú, de ügyesen betanították őket.
Aztán jött a közhelyekkel dobálózós rész, miszerint a gyerekek nem ismerik a zöldségeket.
1. Ne bántsuk már megint a gyerekeket.
2. A felnőttek sem ismerik, mint azt már több helyen említettem itt a blogon is.
3. Az én gyerekeim pl. ismerik a zöldségeket.
És az sem maradt ki, hogy a menzán nem ismerik fel az ételeket, MERT otthon nem kapnak olyat. Ez mondjuk igaz. És büszke is vagyok rá.
De most aztán olyan magasan fog szárnyalni a menzán a színvonal és a minőség, hogy lehet, szédülni is fogunk. Csicsókát kapnak majd a gyerekek, és homoktövist, és spárgát.... a végén még valami bio zöldségekről is beszéltek. Hahó, emberek, ott tartunk, hogy porból készül a krumplipüré, mert nagyon munkaigényes a krumplit megpucolni. Elárulom, a csicsókát még sokkal munkaigényesebb megtisztítani. A spárgáról nem is beszélve. És az árakról se feledkezzünk meg. Mert az is mindig előjön, hogy annyira kevés pénzből, nem lehet rendes ételt kigazdálkodni. Akinek nincs pénze, az nem a 329 Ft-os csicsókából főz, hanem a 129 Ft-os krumpliból (direkt megnéztem ma a zöldségesnél az árakat).
És bemutatták ám a jó példákat is. A megreformált menzán tudjátok, mi volt az ebéd, amikor a riport készült? Zöldségleves (= fagyasztott szecskazöldség), sült csirkemáj, rizs. Na ez aztán annyira meg van reformálva, hogy még. Mintha mi is ugyanezt ettük volna 20-30 évvel ezelőtt. Sőt, a gyerekeim is ezt eszik a nem megreformált menzán. És ebben hol van a szezonalitás? Az évszakra jellemző alapanyagok felhasználása? A friss zöldség? A sok gyümölcs?
Egy másik példa is szóba került, néhány évvel ezelőtt Pécsett is megreformálták már a menzát. Természetesen ott is az egészséges volt a legfontosabb. Főztek pl. brokkoli krémlevest. A riporter feldobta a labdát, megkérdezte, hogy porból készült-e a leves. Itt lehetett volna elmondani, hogy neeeeeem, ez friss zöldségből, csakis. De a konyhásnéni még őszinte ember volt, mondta, hogy neeeeeem, ez bizony fagyasztott brokkoliból készült. És már megint az ipari minőségű szecskazöldségnél tartunk. Aztán, hogy még nagyobb kedvet csináljon a konyhásnéni a hallgatóságnak, és mert ő még őszinte ember volt, elmondta, hogy levesbetétnek egy kis csipetkét még belezúdítottak a levesbe. (Fábry erre mondja, hogy a módszerváltás még nem történt meg.) Nehogy má' egy fél étkezés elteljen szénhidrát nélkül, az egészség jegyében persze.

Szóval lehet műsort csinálni mindenféle menzareformról, de én inkább a gyerekeimnek és a saját szememnek hiszek. Elsőszülöttem - a mindenevő gyerek - délben azzal fogadottaz iskolában, hogy sajnos a mai ebédből csak a rizset tudta megenni.
- ?????????????? Mi volt az ebéd?
- A levest nem ismertem, én még ilyet nem láttam. (Az valószínű, hogy én nem főzök olyasmit, de a gyerek évek óta menzán is eszik, megismeri a kolbászkrémes kenyeret és a többi rémséget, szóval ez valami újdonság lehet még a menzán is.) Világos volt, kb. mustárszínű, és bolti kenyérkockák voltak benne.
- ????????????? Bolti kenyérkockák?
- Igen. Nem olyan volt, mint itthon, amikor a kenyérkockákat megpirítod és azt rakjuk a levesbe, hanem amilyet a boltokban lehet kapni. Már kifigyeltem, zacskóban árulják. Láttam, ott volt a konyhásnéniknél, ugyanolyan zacskóban a sok kenyérkocka.
Cifra nyomorúság ez, annyira nincs pénz a menzán, hogy pénzért veszik a pirított kenyérkockát.
- És, a második, mi volt?
- Az nagyon furcsa volt. Valami furcsa szószban, de annak a színe is furcsa volt és a szaga is, az íze meg egyszerűen rossz, voltak húsdarabok meg néhány zöldség.
És itt világosság gyúlt az agyamban. Reggel elolvastam az oviban az étlapot (ugyanazt kapják az iskolában is), a mai menü gombaleves volt és édes-savanyú szószos csirkemell és rizs.

Ha ez még nem lenne elég, az uzsonna is előkerült.


Pénteki uzsonna, tehát valami édes péksütemény.
És nyertem! Még ha ez a képek alapján nem is egyértelmű.


Bármi is legyen ez, nagyon kicsi. De tényleg. Lassan már annyira kicsik ezek az adagok, hogy kár belekezdeni az elkészítésükbe. Akkora, mint egy kis pohár joghurt.


Vagy. Kisebb, mint a fél tenyerem.

 
 
Aki még kíváncsi rá, hogy mi ez, annak elárulom: mákos kanyar. Szikkadt, savanyú, száraz volt a tésztája. Volt benne töltelék, egész sok fekete, mák színű valami. Hogy mi, azt nem tudom, mert az állaga nem hasonlított mákra, íze meg nem volt.
 
Ezek után a gyerek megevett 2 korpás zsömlét vajjal, sajttal, csirkemell sonkával, evett hozzá körtét, megivott egy nagy pohár ásványvizet, az egészet lekísérte 3 mandarinnal, és megette a joghurtot is - ha már a fényképezés miatt úgyis elővettem. 
 

Megjegyzések

  1. Hm... Mindig kíváncsian olvasom ezeket a posztjaidat, összehasonlításként a mi sulinkkal. Sajna én az ebédeket is látom és egyáltalán nem csodálom, ha nem eszik meg a gyerekek. Kedvencem: főtt tésztán konzervkukorica, apróra darabolt párizsi, megspékelve egy kis reszelt "sajttal". Gusztustalan és büdös. Semmi pénzért meg nem kóstolnám, én ugyan nem erőltetem a gyerekeket sem. Csakhogy ezt a moslékot fizetik meg a szülők! Az önkormányzat tízéves szerződést kötött a konyhával, mert olyannyira elégedett a beszállítóval...

    VálaszTörlés
  2. Szia!!!Nem régen találtam meg az oldaladat, nagyon szuper!!!És nekem is ez a kedvenc posztod!Bár én még nem tartok itt(2,5 éves a lányom), hogy nagyon hozzá tudnék szólni, de tényleg gusztustalan a menzai kínálat!Bár mi menzáról hozatjuk az ebédet, ami általában valóban nagyon sok fagyasztott zöldséget tartalmaznak, a krumplipüré szintén por, a húsleves meg életében nem látott húst!!!Néha a gyümölcs éri meg a pénzét amit desszertnek adnak.Szólni hiába szólunk, mert annak meg lehet az lenne a vége, hogy beleköpnek a levesünkbe!!!(Mert természetesen nekik áll feljebb!!!)Hát minden esetre tényleg szörnyű a mai helyzet és már most rettegek az ovis menzától!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe