tárgyat most már készségszinten be tudok csomagolni szépen, szabályosan. Könyvet, puzzlet, társasjátékot, csokit. De vannak azok az amorf tárgyak, amikkel nagyon nehezen boldogulok. Például a karácsonyi ajtódísz házikó. De kitaláltam egy módszert, ami egész vállalhatónak tűnik az amorf tárgyaknál (a laposaknál legalábbis).
Vettem piros és fehér kartonokat.
Felkutattam a boríték készleteket a házban, és találtam éppen megfelelő méretűt. A visszahajtós-ragasztós végét levágtam.
Megrajzoltam hogy milyen is legyen majd a csomag lezárása.
Lemértem a házikót (magasság, vastagság, magasság, ráhajtás), és ennek megfelelő hosszúságú csíkot vágtam a kartonból.
Annyira elégedett voltam magammal, hogy milyen szép, íves lezáró részt sikerült rajzolnom a csomagoláshoz, hogy úgy gondoltam, kicsit kihangsúlyozom. Piros kartonból kivágtam ugyanazt az ívet és alátétként a fehérhez ragasztotam.
A borítékra ráhajtottam a kartont, az összes papírréteget átlyukasztottam.
A borítékba beleraktam a házikót, ráhajtogattam a kartont, a lyukakon sorban átfűztem a szalagot és megkötöttem.
Így néz ki az oldalára állítva:
És kész is.
Vettem piros és fehér kartonokat.
Megrajzoltam hogy milyen is legyen majd a csomag lezárása.
Lemértem a házikót (magasság, vastagság, magasság, ráhajtás), és ennek megfelelő hosszúságú csíkot vágtam a kartonból.
Annyira elégedett voltam magammal, hogy milyen szép, íves lezáró részt sikerült rajzolnom a csomagoláshoz, hogy úgy gondoltam, kicsit kihangsúlyozom. Piros kartonból kivágtam ugyanazt az ívet és alátétként a fehérhez ragasztotam.
A borítékra ráhajtottam a kartont, az összes papírréteget átlyukasztottam.
A borítékba beleraktam a házikót, ráhajtogattam a kartont, a lyukakon sorban átfűztem a szalagot és megkötöttem.
Így néz ki az oldalára állítva:
És kész is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése