tudtam, hogy ez lesz! Amikor felpakoltam a cuccokat a pénztárnál a szalagra, már akkor tudtam, hogy nem megy majd simán.
És tényleg. Amikor a pénztáros - és ez most nem is egy tizenéves tanuló volt, hanem egy felnőttnek látszó emberpéldány - meglátta ezt,
rámnézett kérdőn:
- Ez a fürtös uborka?
(Hm, ezek szerint azt sem ismeri.)
És tényleg. Amikor a pénztáros - és ez most nem is egy tizenéves tanuló volt, hanem egy felnőttnek látszó emberpéldány - meglátta ezt,
rámnézett kérdőn:
- Ez a fürtös uborka?
(Hm, ezek szerint azt sem ismeri.)
- Nem. Ez a cukkini. (Igyekeztem olyan hangon mondani, mint amikor két embert mutatunk be egymásnak, hogy hát tényleg, ismerje meg végre az a pénztáros is a cukkinit. Ki tudja, a végén még összebarátkoznak...)
De a pénztáros továbbra is csak nézett rám kérdőn, hogy biztos, hogy ez cukkini???
Én meg néztem rá meggyőzően, de egyre kevésbé kedvesen, hogy b.meg, te még abban sem voltál biztos, hogy fürtös uborka-e, én meg itt győzködjelek, hogy cukkini?
Végül én bírtam tovább, elhitte, vagy csak rám hagyta, hogy ez tényleg cukkini.
Egy másik napon egy másik nagyboltban egy másik "egzotikumot" raktunk fel a pénztárnál a szalagra.
Egy másik napon egy másik nagyboltban egy másik "egzotikumot" raktunk fel a pénztárnál a szalagra.
Mire a pénztáros:
- Ez a cukkini?
A Páromból előjött a jobbik énje, és tanító szándékkal a hangjában elkezdte magyarázni:
- Ez a padlizsán. Lila. A cukkini zöld.
Most tényleg ennyire nem ismerik a pénztárosok a zöldségeket, vagy csak nekem van ilyen kivételes szerencsém?
Ui: Most olvasta el a Párom ezt a bejegyzést, és kérte, hogy azt se hagyjam ki, amikor húslevest akartam főzni, ő elment bevásárolni, és vett petrezselymet. Gyökeret. Hosszú, hengeres, piszkosfehér, az egyik végén zöld lomb. (Kép nincs róla).
A pénztáros:
- Ilyen a jégcsapretek?
- Nem ilyen a petrezselyem.
- ????
- Tényleg.
Nem is az a baj, hogy nem ismerik a zöldségeket (De. Az a baj.), hanem hogy még mi tanítjuk, győzködjük őket.
A cukkininek végül is az apja (vagy az anyja) uborka, ha jól tudom.
VálaszTörlés"Ez a padlizsán. Lila. A cukkini zöld."
Most már azt hiszi szegény pénztáros, hogy képben van. Mi lesz vele, ha a polcra kerül a sárga, csíkos, fehér, ne adj Isten gömb cukkini :).
Ó, bárcsak már ott tartanánk!
VálaszTörlésMost már csak kalandvágyból állok a Tescoban a hagyományos kasszákhoz, általában az önkiszolgálót választom. Abból indulok ki, hogy én legalább tudom, mit vettem.
De a rendszert nem lehet kijátszani. A múltkor a kornspitzet nem találtuk sehol a pénztárgépben (a péksütemények, kiflik, magvas termékek közt kerestük), mire az ott lévő alkalmazott elárulta a titkot, hogy a zöldségek közt van. Miért? Mióta? Ki tette oda? Mi volt ezzel a szándéka?
Ezért a sztoriért cserébe egy ismerősöm elmesélte, hogy ők pomelot szerettek volna vásárolni. Ők is azzal a naív prekoncepcióval láttak neki, hogy a boltban azért vannak az áruk, mert azokat meg lehet vásárolni. Keresik az önkiszolgáló kasszánál a pénztárgépben (gyümölcsök, citrusfélék, egzotikumok, egyéb - ki tudja, a pomelo melyik csoportba tartozik a Tesco szerint?), sehol nem találták. Segítséget kértek, így megtudták, hogy a pomelo nincs benne a pénztárgépben. Kimaradt.
- És akkor mi lesz? (Mármint hogy tudják megvásárolni a pomelot?)
- Semmi.
- ???
- Most nem lehet pomelot vásárolni.