Ugrás a fő tartalomra

Vége a játéknak

Bizony, vasárnap zárult az oroszlános játék. Szerettem volna sorsolni, de csak Ceffa jelentkezett, így holnap hozzá indul az oroszlán.
A játékban az volt a feltétel, hogy oroszlános verset kellett küldeni. Ceffa ezt küldte:

Csóri Sándor: Oroszlán

Kis oroszlán, nagy oroszlán,
hol rohangál, hol poroszkál.
Kis oroszlán gömbölyded,
boldog mikor bömbölhet.


És én is találtam egyet:

Juhász Magda: Az öntelt oroszlán

Ballag egy oroszlán,
igen rossz a kedve,
senki sincs aki a
játszótársa lenne.

Egy zsiráf megriad,
futva menekülne,
kéri az oroszlán
ne fusson el tőle.

De még a kérés is
mennydörgésnek hallik,
ilyen könyörgésre
egy állat se hajlik.

Egérke cincogja:
– Igazán sajnálom,
viselkedj rendesen,
lehetsz a barátom.

Ordít az oroszlán:
– Király az én rangom,
egy hitvány egérrel
dehogy barátkozom!

Mancsával odacsap,
de bizony megjárja,
kötélből font csapda,
hull a bősz királyra.

Kéri az egeret:
– Segíts  jó barátom,
rágd el a kötelet,
hidd el meghálálom.

Hintázz csak Nagyuram,
és ne feledd soha,
hogy a királynak is
forgandó a sora!

Így szólt a kis egér,
aztán továbbszaladt,
az öntelt oroszlán,
a csapdában maradt


 A következő adag mondókáskártyán persze lesz kép oroszlánról, akkor jól jönnek majd ezek a versek.

És igen, sikerült, természetesen elkészült a katicakislány is. Rengeteg fekete haja lett, két csurkában hordja. Elsőszülöttem teljesen megdöbbent, amikor meglátta a csurikat, állítja, hogy Babóca kiengedve hordja a haját. Én ahányszor csak a babára gondoltam, mindig két csurkával láttam magam előtt. Tudom, hogy akár megnézhetnénk a könyvben is, de az túl egyszerű lenne.

Hát így néz ki Babóca. Még lehetne igazítani, javítani a nyakánál, és meg is csinálom majd, de most a körülmények nem tették lehetővé az aprólékos szöszmötölést.
És eddig még nem mutattam képet a csigafiúról, hát íme:


Hátulról pedig így néznek ki a babák:


A képeken nem látszik, de elég termetes lett a két baba, kb. 60cm magasra nőttek.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe