Ugrás a fő tartalomra

Vége a játéknak

Bizony, vasárnap zárult az oroszlános játék. Szerettem volna sorsolni, de csak Ceffa jelentkezett, így holnap hozzá indul az oroszlán.
A játékban az volt a feltétel, hogy oroszlános verset kellett küldeni. Ceffa ezt küldte:

Csóri Sándor: Oroszlán

Kis oroszlán, nagy oroszlán,
hol rohangál, hol poroszkál.
Kis oroszlán gömbölyded,
boldog mikor bömbölhet.


És én is találtam egyet:

Juhász Magda: Az öntelt oroszlán

Ballag egy oroszlán,
igen rossz a kedve,
senki sincs aki a
játszótársa lenne.

Egy zsiráf megriad,
futva menekülne,
kéri az oroszlán
ne fusson el tőle.

De még a kérés is
mennydörgésnek hallik,
ilyen könyörgésre
egy állat se hajlik.

Egérke cincogja:
– Igazán sajnálom,
viselkedj rendesen,
lehetsz a barátom.

Ordít az oroszlán:
– Király az én rangom,
egy hitvány egérrel
dehogy barátkozom!

Mancsával odacsap,
de bizony megjárja,
kötélből font csapda,
hull a bősz királyra.

Kéri az egeret:
– Segíts  jó barátom,
rágd el a kötelet,
hidd el meghálálom.

Hintázz csak Nagyuram,
és ne feledd soha,
hogy a királynak is
forgandó a sora!

Így szólt a kis egér,
aztán továbbszaladt,
az öntelt oroszlán,
a csapdában maradt


 A következő adag mondókáskártyán persze lesz kép oroszlánról, akkor jól jönnek majd ezek a versek.

És igen, sikerült, természetesen elkészült a katicakislány is. Rengeteg fekete haja lett, két csurkában hordja. Elsőszülöttem teljesen megdöbbent, amikor meglátta a csurikat, állítja, hogy Babóca kiengedve hordja a haját. Én ahányszor csak a babára gondoltam, mindig két csurkával láttam magam előtt. Tudom, hogy akár megnézhetnénk a könyvben is, de az túl egyszerű lenne.

Hát így néz ki Babóca. Még lehetne igazítani, javítani a nyakánál, és meg is csinálom majd, de most a körülmények nem tették lehetővé az aprólékos szöszmötölést.
És eddig még nem mutattam képet a csigafiúról, hát íme:


Hátulról pedig így néznek ki a babák:


A képeken nem látszik, de elég termetes lett a két baba, kb. 60cm magasra nőttek.

Megjegyzések

  1. De jóóó:)
    Úgy örülök. Kis babócámnak hű társa lesz. Ígérem!

    Köszönöm!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…