jártunk. Nem piacon, ahol krumplit, almát, tojást, petrezselymet, medvehagymát szokás vásárolni, hanem vásárban, ahol kézműves szappanokat, mézkülönlegességeket, csipkés-fodros-textilbéléses kosarakat árulnak. Amíg én a sajtosnál időztem, Másodszülöttem a bonyolult nevű lekvárok standjánál kóstolgatott. Fehércsokis eper, csokis-mentás almalekvár és más effélék, szép sorban. A csokis-mogyorós almalekvárnál már majdnem vásárlás lett a dologból, de (szerencsére) előtte még rákérdeztünk az árakra. A kis üveg lekvár 600, a nagy 1350 Ft-ba került. A kis üveg annyira kicsi volt, hogy én parfümös üvegnek hívom az olyat, pontosan az eladó sem tudta megmondani, mennyi lekvár fér bele, de biztos, hogy egy deciliternél kevesebb. A nagy üvegek kb. másfél, max. 2 decisek lehettek. Hány üveg lekvárt ennénk meg négyen reggelire? És az mennyibe kerülne? Annyi pénzért csinálok én nektek...
Vettem 2 kiló almát, összesen 400 Ft volt,
2 tábla étcsokit, összesen 400 Ft volt, és
1 csomag mogyorót, 600 Ft volt. A mennyiségeket csak saccoltam, fogalmam sem volt, milyen arányban használom majd a hozzávalókat.
Az almát meghámoztam, a kisasszonyokkal apró kockákra daraboltuk, feltettük főni. Vizet nem adtunk hozzá, csak ami mosás után rajta maradt.
Amíg az alma rotyogott, megpörköltük a mogyorót, a vékony barna héját ledörzsöltem, durvára aprítottam a csokival együtt.
Amikor az alma sűrű péppé főtt, hozzáadtam a mogyoró felét és egy táblányi csokit felaprítva. Tadám, a csokis-mogyorós almalekvár elkészült. Három nagy és két kis üveg lett tele, plusz egy tálka, és bevallom, kóstolgattunk is.
A húsvéti kalácshoz nagyon jó volt :-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése