Amikor megláttam az ovis uzsit, azt hittem, nem tudok újat mutatni. Így becsomagolva azt mondanám rá, hogy kakaós csiga.
Kibontva aztán kiderül, hogy nem, hanem pizzacsiga, ami minden bizonnyal a feledhetetlen gyerekpizza másik megtestesülése. A szülői szempontjaim közül soknak nem felel meg (finom, egészséges, tápláló, vitamindús), de arra jó, hogy ne üres hassal húzza ki a gyerek ebédtől vacsoráig.
Megértem azt is, hogy a pizzás ízzel biztosra akartak menni a konyhán, hiszen a pizzát mindenki szereti (igen, a jó pizzát én is nagyon szeretem). És nap mint nap látom, hogy van olyan gyerek, nem is kevés, aki fornettin nő fel, az ő étrendjükbe ez tökéletesen illszkedik. De hagyjuk az én szempontjaimat, a magas elvárásaimat. Ez a pizzacsiga nem volt friss. Szikkadt, száraz volt, a közepe mintha nyirkos lenne... Mondom én, hogy hasonlít a kakaós csigára. Az íze? Sós, édes, pizzaszósz.
Azzal kezdtem, hogy nem számítottam meglepetésre az ovis uzsonna láttán. És az iskolaitól sem vártam semmi újat.
Még kibontva sem gyanakodtam. Gondoltam szendvics ( = margarinos zsömle).
Még így is azt mondanám, hogy a szokásos. A zsömlének kb. a harmadára jutott kence, a fehér valami rajta jégcsapretek, kicsit fonnyadt, kicsit fás, de rá lehet fogni, hogy vitamin.
Megkóstoltam, csak annyit tudtam róla mondani, hogy furcsa. Leginkább margarinra emlékeztetett az íze, viszont nem tudtam mire vélni a körözött színét.
Megkóstolta a Párom is, ő azt mondta, talán sajtkrém. A színét ő sem tudta mivel magyarázni.
Ekkor odajött Elsőszülöttünk, olyan arckifejezéssel, hogy mit-lehet-ennyit-piszmogni-egy-zsömlével-majd-én-megmondom-mi-az, és tényleg. Persze ő könnyen magabiztos, minden nap találkozik a menzás kajával. Szóval Elsőszülöttem szakértő véleménye szerint a körözött színű valami az kolbászkrém, semmi más, és mindig is így nézett ki a kolbászkrémes zsömle. Punktum.
Mi meg csak néztünk egymásra, hogy szóljunk-e a gyereknek, hogy ennek a krémnek nincs kolbászíze. Végül nem szóltunk, neki még évekig ezt kell ennie.
Kibontva aztán kiderül, hogy nem, hanem pizzacsiga, ami minden bizonnyal a feledhetetlen gyerekpizza másik megtestesülése. A szülői szempontjaim közül soknak nem felel meg (finom, egészséges, tápláló, vitamindús), de arra jó, hogy ne üres hassal húzza ki a gyerek ebédtől vacsoráig.
Megértem azt is, hogy a pizzás ízzel biztosra akartak menni a konyhán, hiszen a pizzát mindenki szereti (igen, a jó pizzát én is nagyon szeretem). És nap mint nap látom, hogy van olyan gyerek, nem is kevés, aki fornettin nő fel, az ő étrendjükbe ez tökéletesen illszkedik. De hagyjuk az én szempontjaimat, a magas elvárásaimat. Ez a pizzacsiga nem volt friss. Szikkadt, száraz volt, a közepe mintha nyirkos lenne... Mondom én, hogy hasonlít a kakaós csigára. Az íze? Sós, édes, pizzaszósz.
Azzal kezdtem, hogy nem számítottam meglepetésre az ovis uzsonna láttán. És az iskolaitól sem vártam semmi újat.
Még kibontva sem gyanakodtam. Gondoltam szendvics ( = margarinos zsömle).
Még így is azt mondanám, hogy a szokásos. A zsömlének kb. a harmadára jutott kence, a fehér valami rajta jégcsapretek, kicsit fonnyadt, kicsit fás, de rá lehet fogni, hogy vitamin.
Megkóstoltam, csak annyit tudtam róla mondani, hogy furcsa. Leginkább margarinra emlékeztetett az íze, viszont nem tudtam mire vélni a körözött színét.
Megkóstolta a Párom is, ő azt mondta, talán sajtkrém. A színét ő sem tudta mivel magyarázni.
Ekkor odajött Elsőszülöttünk, olyan arckifejezéssel, hogy mit-lehet-ennyit-piszmogni-egy-zsömlével-majd-én-megmondom-mi-az, és tényleg. Persze ő könnyen magabiztos, minden nap találkozik a menzás kajával. Szóval Elsőszülöttem szakértő véleménye szerint a körözött színű valami az kolbászkrém, semmi más, és mindig is így nézett ki a kolbászkrémes zsömle. Punktum.
Mi meg csak néztünk egymásra, hogy szóljunk-e a gyereknek, hogy ennek a krémnek nincs kolbászíze. Végül nem szóltunk, neki még évekig ezt kell ennie.
Egyszerre tudtam volna sírni és nevetni ezen a poszton:-):-( Az én gyerkőcöm is hasonló táplálékon van az óvodában. Mindig azon töprengek, hogy jó-jó, én főzök itthon és már általában ebédtől én felelek a megfelelő tápanyag beviteléért, de azzal a kisgyerekkel aki reggel 6-tól este 6-ig az intézmény vendége, vajon mi van? Ő honnan szerzi meg az előírt vitamin, kalória stb. mennyiséget? Egyébként ez a találgatás nálunk is hasonlóképpen működik...:-)
VálaszTörlésSzívszorító!!!
VálaszTörlésÉn is sokat moralizálok magamban, hogy puffoghatok-e a menzás koszt minőségén, amikor tudom, hogy sok gyerek CSAK a menzán kap enni, és ez menti meg az éhenhalástól.
VálaszTörlésHogy mégis elégedetlenkedek, annak 2 oka van.
1, Mert a királyi rádióban (Kossuth), ami jelenleg Magyarországon egy mértékadó közszolgálati rádiónak tekinthető, időről időre (szerintem sokkal gyakrabban, mint az indokolt) az iskolai, óvodai étkeztetésért felelősök olyan vehemenciával hirdetik, hogy milyen kíváló minőségű a koszt, és a gyerekek milyen ostobák, válogatósak, a szülők meg nemtörődömök és ostobák, hogy az felháborító. Igen, én is fel tudom olvasni az étlapot, és nagyon jól hangzik, hogy tavaszi zöldségleves, finom is, egészséges is, de ez már a mi időnkben is a legolcsóbb, ipari minőségű fagyasztott zöldségből készült levest jelentette, és azóta sokat romlott a menza.
2. Nem szeretném, ha az lenne a szint, hogy mindegy, csak ne haljon éhen a gyerek. Az én fejemben az van, hogy a csontjai, meg az izmai, meg az egészsége. És nem szeretném arra tanítani, hogy finom a menzás kaja, mert általában nem az, még akkor sem, ha néha sikerül tényleg finom ételeket is kifogni.