Ugrás a fő tartalomra

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szánta a tervezője, de jelmeznek tökéletes. Fényes, csillogó, tényleg, mint az organza, de nem csúszik, könnyű varrni, egyáltalán nem foszlik, szegni nem is kell.
Amikor megláttam, hogy lehet fekete, virág alakú flittert kapni, rögtön tudtam, hogy épp erre a szoknyára találták ki.

Esténként varrtam a flittereket, amikor vacsora után még ott maradtunk egy kicsit beszélgetni. Sokat beszélgettünk, még ha nem is sikerült olyan képet csinálnom, amin látszik is.


A páva jelmezhez volt itthon türkizkék leggings és egy zöld póló, aminek az elején ráadásul egy arany színű páva van. Vécépapírgurigából  készült korona is, Másodszülöttem festette, én pedig gumival egy hajráfhoz erősítettem.

Úgy gondoltam, a páva szoknya épp megfelelő arra, hogy kipróbáljam azt a tüllszoknya készítési módszert, amit szerte a neten könnyűnek, egyszerűnek, nagyszerűnek kiáltanak ki. Varrni nem is kell, elég csupán egy gumi (az lesz a szoknya dereka), amire tüll csíkokat kell rákötni.
Vágtam hát a csíkokat, kötöztem, kötöztem, kigabalyítottam, kötöztem, kigabalyítottam...


Nem hiszem, hogy még egyszer ezzel a módszerrel csinálok szoknyát. Varrni tényleg nem kell, de ennyi idő alatt és ennyi munkával három szoknyát megvarrtam volna. Ráadásul rengeteg anyagot felvesz.
A tüll csíkokra filcből pávaszemeket varrtam, és ennyi.


És megmutatom az idei kedvenc jelmezem. Az ovis farsangon gyűjtöttem. Zsiráf.


Nem kell hozzá más, mint sárga nadrág, póló és sapka, és barna papír, vagy öntapadós fólia. A barna foltok egy-két öltéssel vannak a ruhához erősítve. Volt álarc is hozzá, sárga és barna dekorgumiból.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Unatkozni jó!

MÉSZÖLY ÁGNES BARNI ÉS AZ UNATKOZÓMŰVÉSZ Barni már a harmadik napon utálta a vakációt. Ez a rémes semmittevés az, amiről az unokatestvérei hetek óta álmodoznak? Ez a végeláthatatlan unalom, amit sóhajtozva emlegettek az óvó nénik? Ez a tömény semmi, ami miatt Lolkával, a legjobb barátnőjével minden reggel ki kellett számolni, hogy "hányat alszunk még"? Lolkának könnyű, ő a vakáció első napján leutazott a nagymamájához, de Barninak itt kellett maradnia az aszfaltszagú belvárosban. Anya nagy komolyan megbeszélte vele, hogy csak ezt a pár hetet kell kibírnia, aztán ők is elmennek a tengerhez. De addig még negyvenkettőt kell aludni, és az olyan elképzelhetetlenül sok, hogy Barni jobbnak látta, ha nem is gondol rá. Ha legalább nem egyedül lett volna nap mint nap! De a barátaiközül mindenki elutazott. Így hát Anya minden reggel összepakolta Barnit és két plüssállat barátját: Eleket és Benőt. Elek barna volt és víziló-forma, Benő szürke és elefánt-féle. Barni legszívese

Dolgozott nálunk

ez az ember, aki hajlandó is volt meg képes is egy íves falat megépíteni, és szekrényajtóból szobaajtót csinálni. Persze, hogy megkérdeztem, volna -e kedve megépíteni a fürdőszoba falát is. Oda egy zuhanyajtót kellene beépíteni ajtónak. (Nem nagy a tetőtérben a belmagasság, a fürdőszoba fala kb. a tetőgerinc alatt lesz majd, oda kényelmesen elférne egy ajtó, csak nyitni nem tudnánk, nem férne el a tetőtől. Ezért rögtön tolóajtót kerestünk. Azt meg egyszerűen Jelnek vettük, amikor megjelent egy hirdetés, hogy egy új, üveg tolóajtót árulnak 5 utcányira tőlünk. Ja, hogy zuhanyfülke-ajtó? És akkor mi van?) Sóhajtott nagyokat, de a szeme mosolygott huncutul - a világért be nem vallaná, de szereti megvalósítani a szokatlan ötleteinket. És íme, van már fala a fürdőszobának és rajta ajtó. Belülről, a fürdőszoba felől