Csak egy falatot 9.

A mai uzsonna valójában egy képrejtvény.
Az étlapon az állt, hogy vajaskenyér, meggy.

Nem, most nem szabad azon leakadni, hogy már megint vajaskenyér. Koncentrálj! A képrejtvény, ugye. Tehát a kérdés az, hogy hol a meggy???

Meggy nincs, sehol. Mondjuk van helyette némi jelzésértékű paprika.
A kisasszonyok azt mesélték, hogy tízóraira kaptak meggyet. Ááá, ezt már ismerem, nem először fordult elő. Ha nagy ritkán valami gyümölcs is van írva az uzsihoz, az a valóságban nem az uzsi mellett szokott megjelenni, hanem azt kapják tízóraira. És itt egy újabb kérdéshez jutunk, mi van akkor azzal, ami tízóraira van kiírva?
Van erről egy elméletem. Létezik egy előírás arról, hogy mit kell tartalmaznia egy óvodás menzás étrendjének. Ezt nyilván nagyon jól ismeri az, akinek az étlap összeállítása a feladata, és mivel neki is van főnöke, meg felettes szerve, mindent meg is tesz, hogy betartsa ezt az előírást. Óvodásnak szüksége van vitaminra, akkor kiírunk az óvodás étrendjébe egy adag vitamint. Csakhogy. Annyira kevés pénzből kell kihozni a menzás kaját, hogy ahol csak lehet, spórolnak. Ilyenkor pl. az uzsonnát szedik két részre, és a tízórait meg se rendelik. Szerintem.
Ennyit az elméletekről, vissza a valóságba. Nézzük már meg alaposabban azt a vajaskenyeret. Levettem róla a paprikát, hogy még jobban lássuk,

hogy nem látunk ott semmit. (Nagyítható a kép!) Vagy csak majdnem semmit. Az egyik fél szeletre megint nem jutott vaj (de legalább tényleg vaj volt, és nem margarin, megkóstoltam), és a másikra is csak alig.
Tehát gyakorlatilag üres kenyér volt az uzsonna.