Ugrás a fő tartalomra

Csak egy falatot 9.

A mai uzsonna valójában egy képrejtvény.
Az étlapon az állt, hogy vajaskenyér, meggy.
Nem, most nem szabad azon leakadni, hogy már megint vajaskenyér. Koncentrálj! A képrejtvény, ugye. Tehát a kérdés az, hogy hol a meggy???

Meggy nincs, sehol. Mondjuk van helyette némi jelzésértékű paprika.
A kisasszonyok azt mesélték, hogy tízóraira kaptak meggyet. Ááá, ezt már ismerem, nem először fordult elő. Ha nagy ritkán valami gyümölcs is van írva az uzsihoz, az a valóságban nem az uzsi mellett szokott megjelenni, hanem azt kapják tízóraira. És itt egy újabb kérdéshez jutunk, mi van akkor azzal, ami tízóraira van kiírva?
Van erről egy elméletem. Létezik egy előírás arról, hogy mit kell tartalmaznia egy óvodás menzás étrendjének. Ezt nyilván nagyon jól ismeri az, akinek az étlap összeállítása a feladata, és mivel neki is van főnöke, meg felettes szerve, mindent meg is tesz, hogy betartsa ezt az előírást. Óvodásnak szüksége van vitaminra, akkor kiírunk az óvodás étrendjébe egy adag vitamint. Csakhogy. Annyira kevés pénzből kell kihozni a menzás kaját, hogy ahol csak lehet, spórolnak. Ilyenkor pl. az uzsonnát szedik két részre, és a tízórait meg se rendelik. Szerintem.
Ennyit az elméletekről, vissza a valóságba. Nézzük már meg alaposabban azt a vajaskenyeret. Levettem róla a paprikát, hogy még jobban lássuk,

hogy nem látunk ott semmit. (Nagyítható a kép!) Vagy csak majdnem semmit. Az egyik fél szeletre megint nem jutott vaj (de legalább tényleg vaj volt, és nem margarin, megkóstoltam), és a másikra is csak alig.
Tehát gyakorlatilag üres kenyér volt az uzsonna.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…