A pénteki uzsi. Az évek során azt figyeltem meg, hogy mindig a pénteki uzsi a mélypont. Pedig mintha valami jó szándékból indulna az egész, ilyenkor mindig édes péksüteményt kapnak a gyerekek.
Még az ovis korszak előtt nálunk is volt egy ilyen szokás, és mostanában mintha kezdene visszatérni, hogy pénteken mindig "ünnepi" uzsonnát készítettünk, gyümölcslepényt, clafoutis-t, krémtúrót, mikor mihez volt kedvünk és hozzávalónk, nyáron volt jegestea, vagy limonádé mindenkinek a poharában egy-egy szál mentával, télen előkerültek a kandispálcák a teához, volt az asztalon virágcsokor, gyertya - egy kétéves segítségével egy ilyen uzsit előkészíteni egy komplett délelőtti program -, és amikor a Párom is hazaért, együtt ráérősen meguzsonnáztunk, ünnepeltük a hétvégét, és hogy együtt vagyunk.
Szóval alapból semmi bajom azzal, hogy édes péksütemény a pénteki uzsonna. Mondjuk ennyi szénhidrátgazdag uzsonna után már egy kicsit húzom a szám, amikor olyanokat olvasok az étlapon, hogy pudingos papucs, meg szerelmes levél, meg túrós batyu. Ha azt látom, hogy lekváros bukta, mindig eszembe jut, hogy tavaly megtörtént, hogy 6 hétig folyamatosan, minden pénteken lekváros buktát adtak uzsonnára az oviban.
![]()
De most kakaós csiga van. Mindenki kedvence. Hurrá, nyami!
![]()
Ja, vagy mégse. Mert ez a pénteki kakaós csiga.
Látszólag egyébként nem rossz, a tészták között úgy látszik, jó vastag a barna, kakaós töltelékes rész, ha ráadásul még friss is, nem lehet vele semmi baj. Arra még nem jöttem rá, hogy mitől ilyen barna a töltelékes rész, mert a benne lévő kakaó mennyisége nem indokolná. Időnként ugyanis győzedelmeskedik bennem a tudásvágy, ilyenkor hosszasan, vizsgálva nézegetem a tölteléket, néha meg is kóstolom, és mindig ugyanazt tapasztalom. Iszonyatosan édes, ez is, már megint, kb. mintha cukorszirupot nyalogatnék, kakaóra emlékeztető íz még csak nyomokban sincs benne. Az a gyanúm, hogy egy minimális mennyiségű kakaót kevernek el nagyobb mennyiségű vízzel és rengeteg cukorral (Gyereknek jó így is, az bármit megeszik, ha elég édes - valószínűleg ez az ideológia), és ezt a barna kencét kenik jól szét a tésztán. Ezt az is alátámasztja, hogy a kakaós csiga ugyan nem friss, ám nem is száraz, hanem olyan állaga és szaga van, mint a novemberi ködben a teraszon száradó ruhának. Nyirkos.
Még az ovis korszak előtt nálunk is volt egy ilyen szokás, és mostanában mintha kezdene visszatérni, hogy pénteken mindig "ünnepi" uzsonnát készítettünk, gyümölcslepényt, clafoutis-t, krémtúrót, mikor mihez volt kedvünk és hozzávalónk, nyáron volt jegestea, vagy limonádé mindenkinek a poharában egy-egy szál mentával, télen előkerültek a kandispálcák a teához, volt az asztalon virágcsokor, gyertya - egy kétéves segítségével egy ilyen uzsit előkészíteni egy komplett délelőtti program -, és amikor a Párom is hazaért, együtt ráérősen meguzsonnáztunk, ünnepeltük a hétvégét, és hogy együtt vagyunk.
Szóval alapból semmi bajom azzal, hogy édes péksütemény a pénteki uzsonna. Mondjuk ennyi szénhidrátgazdag uzsonna után már egy kicsit húzom a szám, amikor olyanokat olvasok az étlapon, hogy pudingos papucs, meg szerelmes levél, meg túrós batyu. Ha azt látom, hogy lekváros bukta, mindig eszembe jut, hogy tavaly megtörtént, hogy 6 hétig folyamatosan, minden pénteken lekváros buktát adtak uzsonnára az oviban.
Látszólag egyébként nem rossz, a tészták között úgy látszik, jó vastag a barna, kakaós töltelékes rész, ha ráadásul még friss is, nem lehet vele semmi baj. Arra még nem jöttem rá, hogy mitől ilyen barna a töltelékes rész, mert a benne lévő kakaó mennyisége nem indokolná. Időnként ugyanis győzedelmeskedik bennem a tudásvágy, ilyenkor hosszasan, vizsgálva nézegetem a tölteléket, néha meg is kóstolom, és mindig ugyanazt tapasztalom. Iszonyatosan édes, ez is, már megint, kb. mintha cukorszirupot nyalogatnék, kakaóra emlékeztető íz még csak nyomokban sincs benne. Az a gyanúm, hogy egy minimális mennyiségű kakaót kevernek el nagyobb mennyiségű vízzel és rengeteg cukorral (Gyereknek jó így is, az bármit megeszik, ha elég édes - valószínűleg ez az ideológia), és ezt a barna kencét kenik jól szét a tésztán. Ezt az is alátámasztja, hogy a kakaós csiga ugyan nem friss, ám nem is száraz, hanem olyan állaga és szaga van, mint a novemberi ködben a teraszon száradó ruhának. Nyirkos.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése