Gondolom, már nagyon kíváncsiak voltatok a pénteki uzsira.
Voltak a kisasszonyok pénteken oviban, az uzsit is elhoztuk, fényképeztem, kóstoltam is, de csak most jutottam odáig, hogy fel is tegyem.
Íme.
![]()
Csokis papucs. A pénteki édes péksütemény.
Mindig bajban vagyok a papucs, táska, batyu, párna és egyéb fantázianévre keresztelt péksüteményekkel, mert sosem tudom, hogy kell(ene) kinézniük. Így néz ki egy csokis papucs? Mert felőlem akár ilyen is lehet.
Még az is látszik, hogy valami sötétbarna töltelék van benne, ami akár csoki is lehet, szóval egész bizakodóan láttam neki a mai uzsonnának. Persze ismerem a trükköt, hogy csak a tészta oldalainál van töltelék, a közepén meg semmi, de erről itt szó sincs.
![]()
Jutott bőven csoki a papucsba.
Azt, hogy nem friss, éreztem, már akkor is, amikor megfogtam, de azért megkóstoltam. Hát tényleg nem volt friss. Igaz, száraz se. Talán az állott a legmegfelelőbb szó rá. Még nem kemény, de már morzsálódik.
A töltelék egyértelműen a csoki pudingot juttatta az eszembe, nem a jó minőségű fajtából, de még a kakaó ízét is érezni lehetett rajta. Csak sajnos ez is rettentően édes volt. A szikkadt tészta és a túlságosan édes töltelék kettőse minimum egy nagy bögre tejjel lett volna élvezhető. Én csak egy harapást ettem, de úgy éreztem, a nyelvem hozzáragad a szájpadlásomhoz. Gondolom (remélem) az oviban legalább vizet ihatnak hozzá.
Összességében azt kell mondjam, ez az uzsi ugyanennyi erővel lehetett volna jó is. Már az sokat segített volna rajta, ha a töltelékben kevesebb a cukor. Én ezt sem értem. Mást sem hallani, mint hogy milyen drága a cukor. Azt meg tudjuk, hogy milyen kevés pénz jut a gyermekétkeztetésre. Nem kezdhetnénk azzal a spórolást, hogy nem szórjuk mindenbe két kézzel a cukrot? Akkor legalább nem lenne mindennek egyen-cukoríze.
És az is sokat segített volna ezen ez uzsin, ha friss lett volna.
Voltak a kisasszonyok pénteken oviban, az uzsit is elhoztuk, fényképeztem, kóstoltam is, de csak most jutottam odáig, hogy fel is tegyem.
Íme.
Mindig bajban vagyok a papucs, táska, batyu, párna és egyéb fantázianévre keresztelt péksüteményekkel, mert sosem tudom, hogy kell(ene) kinézniük. Így néz ki egy csokis papucs? Mert felőlem akár ilyen is lehet.
Még az is látszik, hogy valami sötétbarna töltelék van benne, ami akár csoki is lehet, szóval egész bizakodóan láttam neki a mai uzsonnának. Persze ismerem a trükköt, hogy csak a tészta oldalainál van töltelék, a közepén meg semmi, de erről itt szó sincs.
Azt, hogy nem friss, éreztem, már akkor is, amikor megfogtam, de azért megkóstoltam. Hát tényleg nem volt friss. Igaz, száraz se. Talán az állott a legmegfelelőbb szó rá. Még nem kemény, de már morzsálódik.
A töltelék egyértelműen a csoki pudingot juttatta az eszembe, nem a jó minőségű fajtából, de még a kakaó ízét is érezni lehetett rajta. Csak sajnos ez is rettentően édes volt. A szikkadt tészta és a túlságosan édes töltelék kettőse minimum egy nagy bögre tejjel lett volna élvezhető. Én csak egy harapást ettem, de úgy éreztem, a nyelvem hozzáragad a szájpadlásomhoz. Gondolom (remélem) az oviban legalább vizet ihatnak hozzá.
Összességében azt kell mondjam, ez az uzsi ugyanennyi erővel lehetett volna jó is. Már az sokat segített volna rajta, ha a töltelékben kevesebb a cukor. Én ezt sem értem. Mást sem hallani, mint hogy milyen drága a cukor. Azt meg tudjuk, hogy milyen kevés pénz jut a gyermekétkeztetésre. Nem kezdhetnénk azzal a spórolást, hogy nem szórjuk mindenbe két kézzel a cukrot? Akkor legalább nem lenne mindennek egyen-cukoríze.
És az is sokat segített volna ezen ez uzsin, ha friss lett volna.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése