Csak egy falatot 8.

Ma az állt az étlapon, hogy libazsíros kenyér és paradicsom lesz az uzsonna.
Nyamííí! Nagyon rég volt nálunk libazsíros kenyér, pedig mindnyájan szeretjük.

Na lássuk, mi van a csomagban.

Kenyér, az biztos. Friss, puha, eddig jó.

Azt a...! Hát az ott bizony egy paradicsom! Nem sok, a vitaminszükséglethez nem sok köze van, de arra elég, hogy az ízét érezni lehessen. És én már ennek is örülök, nagyon.
A múltkori paradicsom után ezt is lefényképeztem oldalról, és bizony, ennek szemlátomást vastagsága van.

Meg is kóstoltam, persze. A libazsírból mondjuk disznózsír lett, mire a kenyérre került, de nem baj. A zsíros kenyér jó étel.
És az is jó, hogy a kisasszonyok koleszterinszintje miatt nem kell aggódnom, ugyanis ezen a kenyéren nem volt annyi zsír, hogy az bármilyen befolyással legyen a gyerekek egészségére. Az egyik fele (a képen a bal oldalon) egyáltalán nem is volt megkenve semmivel, csak ami átragadt, ahogy az már lenni szokott. A másik félnek ( a képen a jobb oldalon) is csak kb. a feléhez ért zsír. Mondhatjuk úgy is, hogy nyomokban tartalmazott zsírt a mai uzsi.
Friss volt, tehát ehető. Kérdés csak az, hogy tényleg majdnem üres kenyér jár-e a gyerekeknek uzsonnára?

Ui: Azért ha legközelebb hentesnél járok, és találok liba hájat, veszek belőle. :)