Újabb nyuszik. Újabb táskák.
Varrtam ám tojásmelegítő nyuszkókat is.
És mert hétvégén kisütött a nap is, sőt, néha akár +2 fok is volt, persze megint piacon voltunk. Vettem egy párnahuzatot. Igazi, vastag vászonból, gyönyörű hófehér, és hímzett. Még azt sem bánom, hogy a paplanhuzatot nem találtam meg.A következő egy régebbi vásárfia, de eddig a pizsamák alatt rejtőzött, ki tudja miért. A története úgy kezdődik, hogy nálunk a gyerekek is hordhatnak ékszert. Mind a két kisasszony idejekorán túlesett a füllyukasztáson, és még a kórházban megkapták az első karkötőjüket is. Ilyen előzmények után nem lepődtünk meg, amikor kiderült, gyűrűre vágynak. Csakhogy a világ még nem érett meg arra, hogy egészen kicsi lányok számára is legyen benne gyűrű.
Ezek után gondolhatjátok, hogy megörültem, amikor az egyik piacon rábukkantam erre:
Egy icipici ezüstgyűrű! Megmértem, 14 mm az átmérője! Éppen jó a Másodszülöttem ujjára. Kis alkudozás után 300 forintért lett a miénk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése