Ugrás a fő tartalomra

Ünnep

Valakit ünnepeltünk. Valaki 6 éves lett.
És ha valaki azt hiszi, hogy az igazi gyertyafényes hangulatra estig vártunk, az téved. Ha ünnepség, akkor nálunk torta a reggeli. Ugyan, ki lenne képes estig várni a tortára???
Amióta járóképes gyerekek szülei vagyunk, az ünnep előestéjén bekészítjük az ajándékokat az ágyunk alá, hogy reggel (???), amint az ünnepelt becsapódik az ágyunkba, máris átadhassuk a meglepetést. Igen, ilyenkor mi még félálomban vagyunk, szóval nem túl emelkedett a pillanat, és nincsenek is fényképeink az ajándékátadásokról, viszont nem is hallgatjuk egész nap (de még csak fél percig sem :)) a vinnyogást, hogy óóó, de mikor kapom már meeeg, óóóóó, de mikor adjátok máááár ideeee...
A legutóbbi névnapi ünnepség első felvonása reggel 1/4 7-kor már a végéhez közeledett, igaz, 1/2 6 körül kezdődött. Ennek fényében szerintem érthető, ha nem ragaszkodom ahhoz, hogy a gyermekeim minden ünnepi pillanatát teljesen éberen éljem át.

Én szeretem a piacokat. Mindig is szerettem. Gondolom ez is gyerekkorban dől el. Szombatonként mindig piacra mentünk. És az én anyámnak is fontos törekvése volt, hogy minimalizálja a vinnyogást, ezért rögtön a lángososnál kezdtünk, hogy ne kelljen az egész vásárlás alatt amiatt nyafognom, hogy éhes vagyok.
A mi városunk túl kicsi egy IGAZI piachoz, ezért kirándulás gyanánt a környékbeli piacokat szoktuk felfedezni. Ráckevén most jártunk először, de hogy nem utoljára, az biztos.
És nem csak emiatt:

Bizony, ez épp az, aminek látszik. Egy vessző bicajkosár. Évek óta vágytam rá. És pont ilyenre. És ígéretet is kaptam, hogy mire elkezdődik a bicajos szezon, fel is lesz szerelve. És egyáltalán nem érdekel, hogy a biciklim nem illik ehhez a kosárhoz, mert tudom, hogy majd egyszer, ha itt lesz az ideje, lesz bicikli is a kosárhoz.
A sok örülés mellett azért dolgoztam is. Varrtam. Sárgarépát, Évinek.







És őrangyalt. Egy lánynak és egy anyukának, hogy vigyázzon rájuk.


És van még valami. A kérdés megint ugyanaz: ebből mi lesz?



Megjegyzések

  1. Szia Évi!
    Nem tudok betelni a zöldségek és gyümölcsök látványával. Nagyon szépek, igényese!

    VálaszTörlés
  2. De jóóóó!! Azok az én répáim??
    Nagyon-nagyon ügyes vagy, "kézügyes"..
    Örülök, hogy megismertelek:)

    Szíves örömest játszom veled!!

    VálaszTörlés
  3. Szia Éva!
    Nézz be hozzám, szeretnék adni neked valamit!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

Dolgozott nálunk

ez az ember, aki hajlandó is volt meg képes is egy íves falat megépíteni, és szekrényajtóból szobaajtót csinálni. Persze, hogy megkérdeztem, volna -e kedve megépíteni a fürdőszoba falát is. Oda egy zuhanyajtót kellene beépíteni ajtónak. (Nem nagy a tetőtérben a belmagasság, a fürdőszoba fala kb. a tetőgerinc alatt lesz majd, oda kényelmesen elférne egy ajtó, csak nyitni nem tudnánk, nem férne el a tetőtől. Ezért rögtön tolóajtót kerestünk. Azt meg egyszerűen Jelnek vettük, amikor megjelent egy hirdetés, hogy egy új, üveg tolóajtót árulnak 5 utcányira tőlünk. Ja, hogy zuhanyfülke-ajtó? És akkor mi van?) Sóhajtott nagyokat, de a szeme mosolygott huncutul - a világért be nem vallaná, de szereti megvalósítani a szokatlan ötleteinket. És íme, van már fala a fürdőszobának és rajta ajtó. Belülről, a fürdőszoba felől