Ugrás a fő tartalomra

Most múlik pontosan


Valahogy így vagyok a karácsonnyal mostanában. Engedem, hadd menjen...


Több bajom is van a karácsonnyal. Az egyik, hogy nincs vége. Megvan a felvezetés, a várakozás, a készülődés, aztán az egész kipukkan, mint egy lufi. A fát is akkor szokás leszedni,amikor már unjuk kerülgetni, meg takarítani utána.

Pedig ott a Vízkereszt, hagyományosan az jelentette a karácsonyi ünnepkör végét. És mi le is zárjuk, meg is ünnepeljük, amúgy franciásan.
Még utoljára megreggelizünk majd az adventi koszorú fényénél.
Napközben, amíg a kisasszonyok oviban vannak, az Angyal elviszi a karácsonyfát a díszekkel együtt, én pedig a házban szedegetem le a karácsonyi díszeket.
Délután, amikor mind itthon leszünk, nekiállunk majd galette-et sütni.
A galette des rois egy francia sütemény, általában mandulás krémmel töltött leveles tészta. Magyarra kb. úgy lehetne fordítani, hogy királyok lepénye. Persze erre is igaz, hogy ahány ház, annyi ... galette. De mindegyikben közös, hogy a krémbe bele kell rejteni egy babszemet. A kész sütit annyi részre vágni, ahányan esznek majd belőle. Hogy melyik szeletet ki kapja, azt az asztalnál ülők közül a legfiatalabbnak kell eldöntenie. Aki megtalálja a babot, az lesz a király, vagy a királynő. Mindenki az ő kívánságát lesi, mindenki igyekszik az ő kedvében járni.
Szeretjük ezt a kedves szokást, mindig jó mulatság kerekedik belőle. Ilyenkor előkerülnek a karácsonykor kapott játékok, és azzal játszunk, amivel a király vagy a királynő szeretne.

Találtam egy galette receptet, amit gyerekeknek szántak, mert olyan egyszerű, hogy a kevésbé rutinosak is boldogulnak vele. Lefordítottam, ide másolom, lehet, hogy néhány év múlva lesz nálunk olyan gyerek, akit majd érdekel.

La galette des rois 

Hozzávalók:

 2 csomag leveles tészta
 3 tojás
 3 ek. cukor
 3 ek.  darált mandula
 kevés tej
Nyújtsd kerek lappá a leveles tésztát.
Keverd el a két tojást a cukorral és a mandulával.
Ezt a krémet kend az egyik tésztalapra,  NE FELEJTSD EL A KRÉMBE BELEREJTENI A BABSZEMET!!! Kenj egy kis  krémet a babra is, majd fedd le a másik tésztalappal.
Mártsd az ujjaidat egy kevés tejbe, és így nyomkodd össze a tészta széleit.
Egy kés hegyével rajzolj díszes mintát a tészta tetejére. Kiszúróformákat is használhatsz a díszítéshez, így a lyukakon távozhat a gőz, és biztosan nem fog felrepedni a tészta.
A harmadik tojást verd fel, és kend le vele a tészta tetejét.
Sütés 180 fokon 35 percig.
Ne feledkezz el a koronáról sem, amit majd a király(nő) kap!




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe