Ugrás a fő tartalomra

Egy közepes fékcsikorgás

és egy kisebb csattanás jelezte, hogy a következő mesterember megérkezett. Majd a rácsodálkozás, ami nálunk azóta bekerült a gyakran idézett best ofok közé:
"- Te, ez megtört, b*meg!"

Történt, hogy megelégeltem, hogy jön ide ez a sok nagyfiú a nagy autójával és mindegyik úgy parkol le a ház előtt, hogy végigmegy a virágágyáson. Ezért egy nagyobb követ odaraktam az ágyás szélére. És láss csodát, attól kezdve valahogy mindenkinek sikerült úgy megállnia, hogy elkerülte a virágokat. Kivéve a bejegyzés főszereplőjének, aki a nagyon nagy, nagyon sötétített, nagyon ültetett, nagyon spoilerezett, nagyon felnis, nagyon hangosan zenélő, nagyon csajozós, nagyon négykarikás autójával nagyon egyszerűen nekiment a kőnek. 
Mi sem természetesebb, gondolom haza is így szokott érkezni, nagy zene, nagy lendület, nagy fék, majd a jobb elsővel lazán becsúszik a virágágyásba, a kocsi többi része meg marad a kapu előtt a járdán. Mosolyogva mentem kaput nyitni, mert már akkor tudtam, olyan árajánlatot kapunk majd, amiben benne lesz a karosszériás munkadíja is :-)))

- Sziiiiiaaaa :-)))))))))))))) (A szüleid itthon vannak?)
- (?????????) Jó napot kívánok.
- Sziiiiiiiiiiiiiaaaaaaaaaaa :-))))))))))
- Akkor sziasztok.

Én egy ácsot vártam, erre megérkezett két lazagyerek. (= Az ács meg a haverja. Bocsánat, kollégája) De mint akik leugrottak lángosért. Bermuda, atléta, strandpapucs, és a kütyük; napszemcsik, mobilok, slusszkulcs és A Lézeres Távolságmérő. Ami, gondolom, a kiscsajok ámulatba ejtésére hivatott, legalábbis a lazagyerek oda- odavillantott vele különböző tárgyakhoz, majd szemöldökhúzgálva nézett rám. És ez még csak a kezdet volt.

A folytatásban nagyon hamar kiderült, hogy én ezen a megbeszélésen max. a lángosos lányka szerepét játszhatom, aki aléltan rebesget és a haját csavargatva heherészik. Ezt mondjuk nem vállaltam, de egy protokollmosolyt csak kierőlködtem magamból.
- A párod mikor ér haza? Mert jó lenne vele megbeszélni a dolgokat.
- A Párom biztosan nem tud most hazajönni. Én fogom megmutatni a tetőt és elmondani, hogy mit szeretnénk.
- Ja. Kár. Azért jobb lett volna, ha a párod is itt van.
- :-)

- Na. Ez a tető nem most épült. Ez nem maradhat, újat kell építeni.
- Nem.
- De igen.
- Nem.
- A párod biztosan nem ér haza? Jó, te most úgy látod, hogy ez a tető teljesen rendben van, a szarufák meg minden, mert nem korhadt, nem ázik, nincs elgörbülve, de én látom a szarufák belsejét, hogy azok (és a nyomaték kedvéért odalézerezett egy szarufához) belül teljesen gombásak.
- (Ha valakinek megvan az a szuperereje, hogy röntgenszeme van, mi szüksége ilyen piti kis kütyükre, hogy lézer?) Csak ismételni tudom amit a Párom is elmondott korábban a telefonban, nem új tetőt szeretnénk, hanem a mostanit szigetelni.
- Csakhogy ez a tető azért sem jó, mert már megváltoztak a dolgok, most az az előírás, hogy 25 centinként kell rakni a szarufákat.
- ??? 25 centinként a szarufákat???
- Bizony. ELŐÍRÁS. Ha mindenképp ragaszkodtok a mostani tetőhöz, akkor is be kell rakni plusz szarufákat, hogy 25 centinként legyenek. Csak jó volna, ha itt lenne a párod is, hogy ezt megbeszéljük vele.
- Szerintem ezen nincs mit megbeszélni. Ha előírás, akkor előírás, erre a Párom sem tud mást mondani :-))) (Esetleg még azt, hogy keressetek más hülyét magatoknak, és annak vezessétek elő 25 centinként a szarufákat.)
- De a cserép új lesz, ugye?
- Nem. Marad a mostani.
- Jaj (kis butám), hát az nem maradhat, a cserepet mindenképp le kell szedni, hogy a fóliát alá tudjuk rakni.
- Ezt én is így gondoltam :-) És utána, a korábban leszedett cserepet kell majd visszarakni.
- És ami törik, meg vágva vaaan, meg a kupások is ugye???
- ??? Mi a kérdés???
- A pároddal mikor tudnánk beszélni?
- Velem tudtok beszélni. Most. Mi a kérdés a cseréppel kapcsolatban? Ott tartottunk, hogy a mostani cserép megy majd vissza a tetőre a fóliázás után.
- Igazából nincs is kérdés, mert a törött cserepek helyére újat kell venni.
- Lesz fent a tetőn 16 ablak, azok helyéről kikerül annyi cserép, amivel pótolni lehet a törötteket.
-16 ablak? Ja, az már majdnem üvegtető. Üveges kell ide, nem ács. He-he. (De vicces is vagyok.)
-:-)))
- És a kupás? Mert az törni fog, abból biztosan kell majd.
- Rendben, akkor veszünk.
- Ááá, azt nem lehet.
- Esetleg, ESETLEG, egyedileg gyártatni. (Ezt a kolléga mondta. Ritkán szólt, de akkor olyat...!)
-??? (Nyilván azért szeretnénk visszarakni a mostani cserepet, hogy a tetőgerincre a kupás cserepeket egyedileg gyártassuk hozzá.) :-)))
- Azt se lehet, már megszűnt a gyár.
- :-) Akkor a mi tetőnk gerincén ezek szerint nem lesz cserép :-)
- (Döbbent csend.) A párod nem jön még haza? És belül mi lesz, erről beszéltetek már?
- Gipszkarton. (Bár nem tudom, az ácsnak mi köze hozzá, azt nem ő csinálja)
- Az nem lehet. OSB.
- Előírás ez is?
- (Döbbent csend.) Neeeeem. Csak a gipszkartont nem lehet felrakni tetőtérbe.
- Láttam már több beépített tetőteret is, ahol gipszkarton volt, nehogy már ne lehessen. Pláne, hogy nem is előírás, ugye.
- Ide nem lehet gipszkarton.
- Miért? (Továbbra sem tudom, miért az áccsal kell ezt megbeszélnem).
- Mert erre a tetőre csak OSB-t lehet belülről rakni. Jó volna, ha itt lenne a párod, hogy vele ezt megbeszéljük.
- Rendben, legyen OSB.
- De a párod mit fog hozzá szólni???
- Neki is jó lesz az OSB. Főleg, hogy más nem is lehet, mint az előbb rávilágítottál. (És nem csak átvitt értelemben, közben folyamatosan villogtatta a lézerét. Azóta rájöttem a magyarázatra, hogy miért kell a mi tetőnkre OSB-t rakni. Fatelepe van a srácnak, ahol OSB-t árulnak, gipszkartont meg nem :-)
- Mekkora ez a tető?
-???
- Nem tudod, mekkora a tető? A párod nem tudnád felhívni, ő biztos tudja...
- Te vagy az ács, szerintem te biztosan ki tudod számolni, mekkora a tető :-)))))))))))
- Jaj, csak ahhoz le kéne mérni, meg kiszámolni...........
- Rajta hát :-))))))) Gondolom mérőszalagra nincs szükséged :-)
Nagy kelletlenül nekiállt lemérni a tetőt, villogtatta a lézerét, mondott számokat, amiket a haverja a telefonjába pötyögött. (Vagy e-mailt írt. Vagy pizzát rendelt.) Aztán azt vettem észre, hogy egyedül vagyok a födémen. Gondoltam, lementek megnézni valamit, majd visszajönnek. Egy idő után aztán csak rájöttem, hogy az történt, hogy ezek szó nélkül otthagytak. Lementem utánuk megnézni mit művelnek. Játszottak. Úgy villogtatták a lézert, mint egy Csillagok háborúján szocializálódott óvodás.
-???
- Megmérjük a házat, hogy mekkora a tető.
- Csak nyugodtan. (Az előbb mértétek meg ugyanezt a falat fent a födémen is. Valószínű, hogy lent is ugyanakkora.)
- Ha hazajön a párod, megkérnéd, hogy egy alaprajzot elektronikusan küldjön át?
- Átküldöm én az alaprajzot, bár nem látom, hogy neked ácsként mi szükséged a földszint alaprajzára.
- Mert azon vannak a méretek, amiből én tudnám a tetőt számolni.
- (Akkor mit hülyéskedtek itt már vagy 10 perce, hogy méritek a házat?) Ez esetben átküldöm a földszinti alaprajzot. (Egyébként van a tetőtérről is, amin a szarufák is be vannak jelölve, meg a kémények is, csupa olyan, ami egy ácsot érdekelhet, de ha a földszinti kell... :-)
- Inkább a párod küldje majd, mert elektronikusan kellene.
- :-)

A sok szmájli nem a véletlen műve, én tényleg végig nagyon jól szórakoztam. Annyira, hogy minden mindegy alapon (tudtam, hogy ez az ember a mi tetőnkhöz biztosan nem fog hozzányúlni) felvetettem a srácoknak a sokat emlegetett előtető ötletét.
- Vízszintesbe a gerendákat??? (Hosszas autónepper jelenet következett, félrebiccentett fejjel hunyorgás, toporgás, sóhajtozás.) Nem mondom, hogy nem lehet megcsinálni.
- Csak akkor minden gerendánál át kell fúrni a főfalat, hogy a falba lehessen rakni a gerenda végét. (Ez is a kolléga ötlete volt.)
- ????????
- Mert a gerenda végét valahová tenni kell, az nem áll ám meg csak úgy a levegőben.
- :-) (Nekem lenne ötletem, hogy hová tedd a gerenda végét.)
- Meg az a helyzet, hogy látod te is, nagyon ritkán vannak ezek a gerendák. Minden gerenda közé be kell tenni még kettőt, de inkább hármat.
(Azóta megmértem, 50-60 centinként vannak az előtető gerendái. Ha ezekbe a közökbe berakunk még két vagy három gerendát, gyakorlatilag nem kell azon törni a fejünket, mivel fedjük azt a részt. De mekkora ötlet ez, gerendával fedni a tetőt!)
- Jól értem, 10 centinként át akarjátok fúrni egy-egy gerendával a főfalat?
- Hát, ezt máshogy nem lehet megcsinálni :-)

Én itt kiszálltam a történetből, de a Párom futott még néhány kört e-mailben is és telefonon is a sráccal. Azt az ötletet, hogy még egyszer eljönnek és a Páromnak is előadják a műsort, az emberem csírájában elfojtotta. Végül kaptunk egy árajánlatot, hogy mennyiért építene új tetőt, de a szigetelésről nem tudja megmondani, hogy mennyi lenne, mert ahhoz a helyszínen személyesen kellene egyeztetnie a párommal.

Ekkor küldtem el neki a Ne szórakozzunk tovább egymással. kezdetű e-mailt.

Megjegyzések

  1. Én a második olyan mondatnál, ahol a páromat kérte, elzavartam volna a Holdig. Segítettem is volna jobb lábbal. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg jó hangulatomban voltam, engem is meglepett, milyen lazán vettem.
      Olyan hatásosra sikeredett a lazagyerek belépője, hogy rögtön kíváncsi lettem, mi sül ki belőle. Sztorinak nem volt rossz.

      Törlés
  2. Biztos "ácsok" voltak és nem betörők?(terepfelmérés)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…

A zuhanyzó történetét

az üvegmosdónál hagytam abba.
A mosdó megvolt, itthon volt, örültem neki, néha elővettem, megmutattam a többieknek is, akik eleinte velem gyönyörködtek, örültek, aztán már inkább csak rám hagyták. Ideje továbblépni. Kell valami, amire rátesszük a mosdót.  Kézenfekvő megoldás a mosdópult, vagy a fürdőszobaszekrény, elég nagy a választék, bemegy az ember bármelyik boltba, kiválasztja, megveszi, örül neki.  Ááááá, én dehogy így csináltam. Már miért vennénk mosdószekrényt, ha egy mosdót szeretnénk rátenni, és az se volna rossz, ha tárolhatnánk is benne ezt-azt? Úgy könnyű, olyat bárki tud. Én beírtam a keresőbe ugyan, hogy pult, de a bolti pultok közt keresgéltem. Egy régi, sok fiókos rőfös bolt pultjára vágytam. 
Vagy valami iparira, mint a nagyapám satupadja. Na, az még ennél is durvább:
Mondjuk nem ennyire gigantikusra, azt még nem tudom ugyan, hogy mennyi helyünk lesz, de inkább kisebb bútorokat igyekszem választani.
A pultok közt nem találtam nekem valót. Akkor próbáljuk máshogy. Kom…