Ugrás a fő tartalomra

Még valaki, esetleg?

Ez a jelölt már csak a nagyon sokadik merítésnél akadt fent a hálónkban. De nem engedhettük meg magunknak, hogy ne adjunk neki egy esélyt. E-mailben kicsit katonás stílusban kommunikált (= kicsit féltünk tőle), de azzal biztattuk egymást, hogy majd a munkájában is ilyen pontos, egyenes, lényegre törő lesz.

Tárgy: Személyes találkozó!
Dátum: 2015. június 12.

Ezúton tájékoztatom önt, hogy az építkezéssel kapcsolatban a személyes találkozó időpontaja: 2015. JÚNIUS 25. délután!!!
A találkozót lemondani 2015. JÚNIUS 15. 16.00 óráig van lehetőség.

(Dátumokat figyeld :-)

Hűha, hűha, hűha. Bennem rögtön feléledt a lázadó, és ha 18-án mondom le, akkor mi van??? És tényleg úgy képzeli, hogy itthon ülünk egész délután és őt várjuk?
És csak a pontosság kedvéért, mi hívtuk fel őt, hogy kivitelezőt keresünk, és ha érdekli, találjunk egy időpontot, amikor meg tudná nézni, miről is van szó.

Persze hogy sokat fantáziáltunk róla, hogy 24-én este, vagy 25-én délelőtt lemondjuk, néhány e-mailt meg is írtunk, csak játszásból, stílusgyakorlatként, meg-megremegett a kezünk a küldés gomb felett, de nem küldtük el, nem mondtuk le.

Pedig semmi különösről nem maradtunk volna le. Még a kapuban számonkért (!) bennünket(!), hogy az ő(!) számítógépes nyilvántartásába nem kerültek be a tervek, amit előzetesen átküldtünk.
Ez a casting-sorozat arra mindenképp jó volt, hogy mi már gyakorlatilag bármit végig tudunk hallgatni rezzenéstelen arccal, egyszerűen tökélyre fejlesztettük az udvarias közönyt, mint egyetlen válaszreakciót.
A megbeszélés alatt különösebb érdeklődést semmi iránt nem mutatott, végighallgatott bennünket, de nem nagyon reagált, nem voltak kérdései, mindegy, nekünk így is jó. 
Van a bejárati ajtónk előtt az a bizonyos fedett tér, kifelé menet megmutatta a Párom ennek az embernek is, hogy a ronda hullámlemez fedés helyett erre kellene egy másik, ennél egy kicsivel esztétikusabb, sima borítás. Valami könnyű, egyszerű, olcsó. Na, erre ráharapott! Én már a múltkor is csodálkoztam, mekkora ügyet jelent egyeseknek egy 2x4 méteres téglalap alakú terület befedése, és most még nagyobb ámulatba estem. 25 percig ezen rágódott! Hogy ezt hogy NEM lehetne megvalósítani. A Párom megpróbálta biztatni eleinte, hogy próbáljon abba az irányba gondolkodni, hogy LEHET befedni ezt a teret (Hangsúlyozom, a falai állnak, a gerendák megvannak, csak a borítást kellene kicserélni.), aztán inkább már abba az irányba próbálta terelni a beszélgetést, hogy a tervezés-kivitelezés jelenlegi szakaszában nem is fontos annyira ez az előtető, sőt, ha így marad, nekünk az sem baj... 
De emberünknek ízlett ez a gumicica, 25 perc csócsálás után kisütötte, hogy ezt a teret, ha egyáltalán be lehet fedni valamivel, az csak és kizárólag cseréppel lehetséges.
Neeeeeem! - egyszerre kiáltottunk fel. Mintha az elején az hangzott volna el, hogy könnyű, egyszerű, olcsó és sima. A cserépre ezek közül melyik igaz???

3 hét múlva árajánlat helyett egy e-mailt kaptunk tőle, hogy ő csak most vette észre, hogy minden embere külföldre ment.

Megjegyzések

  1. eleinte még mosolyogtam a sztorikon, mostanra viszont annyira együtt tudok érezni veletek, hogy ha elolvasom az újabb adagot, rendesen elszomorodok. :( hát milyen világot élünk?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És a médiából mást sem hallani, mint hogy válságban az építőipar. Ja, szerintem is.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…