Ugrás a fő tartalomra

Van még olyan gyerek

az országban, akinek nincsenek befedve a füzetei?

A könyveket még szeptemberben befedtük. Ráment az első hét, mert mindig csak azokat a könyveket fedtük be, amikre másnap szükség volt. Ennyi tellett tőlünk.
A füzetekre pedig sor sem került. Egyikünkből a motiváció hiányzott, másikunkból az ötlet.
Aztán csak kitaláltam, hogy kellene megdizájnolni a kisasszony füzeteit, és ennek örömére ma este be is fedtem mindet.

A legegyszerűbb natúr, barna csomagolópapír az alap. Ebből A/4-nél kicsit nagyobb téglalapokat vágtam, ami még épp befért a nyomtatóba, és amit még épp rá tudok hajtogatni a füzetekre.


A neten kerestem képeket, nagyítottam, kicsinyítettem, vágtam, igazítottam rajtuk, míg mindegyik épp megfelelő lett.

Matek. Szerintem poén. Főleg, hogy tényleg szereti a matekot, még ha soha be nem vallaná.


Angol. 


Angol szótár.


Nyelvtan.


Környezet.


És íme:


Azért a végén egy kis celluxot is bevettem a buliba, annyira kicsi papír maradt behajtani, hogy biztosabbnak tűnt meg is ragasztani. 
A kisasszony ragyogó arccal vette tudomásul, hogy mit műveltem, és azt mondta, biztos, hogy neki lesznek a legszebb füzetei az egész iskolában :-)


Megjegyzések

  1. Nagyon ötletes, igazán szépek lettek :-)

    VálaszTörlés
  2. A Kisasszonnyal egyet kell értenem.

    Én A/4-esre szoktam nyomtatni és a legegyszerűbb, átlátszó nejlon füzetborítóba bújtatom.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gondoltam arra is, hogy a kisasszony rajzaival fedjük be a füzeteit. Az igazán egyedi és személyes lenne. Talán majd jövőre.

      Törlés
  3. Gratulálok, nagyon egyedi és ötletes!

    VálaszTörlés
  4. Fiam azt mondaná leesett állal (de majd mondja is, ha látja), hogy naggggyon tuti!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kezdheti(tek) gyűjteni a képeket jövőre a füzetborítókhoz :-)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…