Ugrás a fő tartalomra

Vasárnap

rekordot döntöttünk. Sikerült. Sikerültsikerültsikerült!
500 kilométert autóztunk, végig autópályán, a szakadó hóesésben, anélkül, hogy egyetlen hókotróval találkoztunk volna!!! 
Mosonmagyaróvártól Budapestig végig ki volt írva, hogy sószórás, de ez csak eufemisztikus túlzásnak bizonyult, mert egyetlen munkagépet sem láttunk. A két sáv közül az egyik gyakorlatilag használhatatlan volt, a belső(!!!) sávot több szakaszon teljesen hó borította. Nincs is jobb annál, mint 60-nal, 80-nal hasítani az autópályán!
Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy láttunk hókotrót, de mindig kizárólag a szembejövő oldalon, tehát a közérzetünket jelentősen nem befolyásolta.


Mégis, szép nap volt.

Hogy biztosan senki ne haljon éhen


Hogy biztosan senki ne aludjon el


Láttatok már galambetetőt?






És végül, ráadásként a kedvenc képem.


Két ember sózza a járdát. De az is lehet, hogy valami más, környezetkímélőbb anyaggal szórja. Mindegy is. A lényeg, hogy nem arra várnak, hogy majd valamikor odaér a bobcat, hanem a kezükbe veszik a vödröt, és megcsinálják. Azóta azon törjük a fejünket a Párommal, hogy hány éve láttunk ilyet utoljára.






Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.
Megjegyzés küldése
További információk

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...
Megjegyzés küldése
További információk

Persze, hogy Túró Rudiiiiii!

Jól gondoltátok. Ti is annyira szeretitek, mint én? Az én változatom így néz ki: Már kapható , de Ti ne igyekezzetek annyira a Meskára, mert akár meg is nyerhetitek. Ez lesz ugyanis az áprilisi ki játszik. Ha szeretnétek egy Túró Rudit a filcpiacról, nem kell mást tennetek, mint a bejegyzés végén hagyni egy megjegyzést május 1-én este 8-ig.
21 megjegyzés
További információk