vettem művirágot. A nagyboltban 19 (tizenkilenc!!!) Ft volt egy szál műanyag aranyeső. Ennyi pénzért nem akartam otthagyni, belemarkoltam, vettem egy csokornyit. Aztán még egy csokornyit, aztán még néhány szálat... Végül összesen 22 szál aranyesőt (tudom, hogy hivatalosan aranyvessző, de nekem aranyeső marad) hordtam haza, levittem a pincébe, hogy majd kitalálom, mihez kezdek velük.
És ennyi ködös, borús, szürke nap után elkezdtem vágyni a sárgára, a zöldre, a tavaszra.
Elővettem még egy régi, patyolatos vállfát,
és addig ügyeskedtem, míg (nagyjából) kör alakú lett. Akár egy koszorúalap.
És egy vékony dróttal elkezdtem rátekergetni a virágszálakat az alapra.
Bőven volt még aranyeső, még egy rétegben körbevirágoztam hát az alapot.
Egy élénkzöld masni, és kész is.
Kihirdettem a tavaszt. Csakazértis.
Néhány virág lepotyogott közben. Azokból varrtam egy gyűrűt magamnak.
Ha megyek valahová, hát viszem a tavaszt is.
Ui: Azóta a nagyboltból az akciós művirágok közül az összes hatalmas pünkösdi rózsát (pipacsot?) felvásároltuk (átpakoltam mind a két dobozt, az alján sem bújt meg egyetlen kósza szál sem :-), és már a barátnők is virágos hajráfban járnak.
Jó, hogy nem hagytad ott mikor ilyen klassz kis tavaszt tudsz belőle varázsolni!
VálaszTörlésKöszönöm.
VálaszTörlés