már hétfőn elkészült, de tudtam, ennyivel nem úszom meg.
Az ünnepi vacsorát sikerült ünnepi uzsonnává alkudnom, de tudtam, akkor tényleg meg kell adni a módját. Az abroszhoz megfelelő teríték is kell. Egyszer használatos abroszhoz egyszer használatos teríték dukál. Tehát papírtányér. Felturbózva a karácsonyi szalagokkal. (Egyre jobban tetszik ez a fehér-arany páros. Gyakorlatilag minden alkalomhoz illik, és nem kell folyton új hozzávalókat venni :-)
Egyszerűen fel-le öltögetve "végigvarrtam" a szalaggal a tányér szélét. A végén megkötöttem, bodorítottam, és kész is.
És az ünnepi szalvéta. Egyszerű fehér szalvéta + egy kölcsönkért mintalyukasztó, ez is megvan.
Amikor kihűlt, felszeleteltem, és minden szeletből kivágtam egy szívet.
Ismét bekevertem egy adag tésztát, de most már ételfesték nélkül. Az őzgerincforma aljába (ami majd a kész süti teteje lesz) simítottam egy kevés masszát, sorban ("fejjel" lefelé) beleállítgattam a szíveket, és feltöltöttem a maradék tésztával.
Kifordítottam a formából, amikor kihűlt, bevontam cukormázzal (porcukor, tojásfehérje), a többit pedig már tudjátok...
A girlandok eleinte az én mániámnak számítottak, de az idők során a kisasszonyok is belelkesültek. Vettem hát három ív színes kartont, és mintakiszúróval rengeteg (és még annál is sokkal több) szívet vágtak ki a kisasszonyok. Én meg csak varrtam és varrtam és varrtam.
Az egyik ablak előtt függönyszerűen lógattuk le, nagyon jól néznek ki, ahogy színesen pörögnek ha csak arra járunk.
A másik ablak kicsit királylányosabb lett, a kisasszonyok nagy megelégedésére.
És még ezt is lehetett fokozni. A gyöngyfűzés jó mulatság, és ha nem a legapróbb gyöngyökkel próbálkozunk, elég haladós is. Ha pedig drótra fűzzük, még szívet is tudunk formálni belőle.
Egyszerűen fel-le öltögetve "végigvarrtam" a szalaggal a tányér szélét. A végén megkötöttem, bodorítottam, és kész is.
És az ünnepi szalvéta. Egyszerű fehér szalvéta + egy kölcsönkért mintalyukasztó, ez is megvan.
Ennyi készülődés után az uzsonna sem lehet akármilyen. (Azért ennyi kis piros szívecske még belefér.) Terített asztal várta délután a hazatérő családot, és bizony volt hű, meg ha, meg ámuldozás.
Hát még amikor megvágtam a sütit!
Nem is olyan bonyolult, mint amennyire látványos.
Egyszerű kevert tésztát csináltam, persze adtam hozzá ételfestéket, és őzgerincformában megsütöttem.
Amikor kihűlt, felszeleteltem, és minden szeletből kivágtam egy szívet.
Ismét bekevertem egy adag tésztát, de most már ételfesték nélkül. Az őzgerincforma aljába (ami majd a kész süti teteje lesz) simítottam egy kevés masszát, sorban ("fejjel" lefelé) beleállítgattam a szíveket, és feltöltöttem a maradék tésztával.
Amikor megsült, egy teljesen átlagos sütinek látszott.
NNna, ettől most kész vagyok! Ilyen egy igazi anya! Szivecskéket vagdos tésztából, hogy belesüsse egy másikba, hogy szép legyen! Erre fognak emlékezni a gyerekek! És ez a legfontosabb!
VálaszTörlésFantasztikus! Nagyon ügyes vagy!!
VálaszTörlésDe, irigykedek, és nem tudom utánad csinálni. :)))) Ja, és éhes is vagyok. :)
VálaszTörlésGyönyörű lett!