elkészült a lépcső váza, úgy hagytak itt bennünket a lépcsősök, hogy jövő héten visszajönnek, megcsinálják a lépcsőlapokat. Addig szokjuk, használjuk a lépcsőt, próbálgassuk, hogy szeretnénk, mit szeretnénk, most még lehet rajta alakítani.
Mi komolyan vettük a feladatot. Néztük, hogy micsoda nagy darab vas került a házunkba, ha már itt van, kezdeni kellene vele valamit... Azon túl persze, hogy lépcsőként használjuk.
Adná magát, hogy berakunk alá egy fotelt meg egy lámpát, ezzel lerakva egy hangulatos olvasósarok alapjait.
 |
| Kép innen |
 |
| Kép innen |
 |
| Kép innen |
Csakhogy amikor felmerült a kérdés, hogy ki ül majd be a lépcső alá olvasgatni???, senki nem jelentkezett.
Nem csüggedtünk, és két perc múlva már meg is volt, hogy mihez kezdünk a nagy vassal.
Az a helyzet, hogy előfordul, nem is ritkán, hogy nálunk még a karnison is szoknyák lógnak. Van egy gardróbunk, ami épp megfelelő méretű ahhoz, hogy egy öt tagú család ruháit elnyelje, de azért nem feneketlen a bendője. Az extráknak marad a karnis.
 |
| És ez csak az egyik adag |
Azért csak jobb lenne, ha nem az ablak előtt lógna az a sok ruha. Hanem mondjuk egy kihasználatlan sarokban, ahol senkinek nincsenek útban, nem gyűrődnek, nem koszolódnak...
 |
| Egyszer majd lesz szó a ládáról is |
És lett. És lettek fa lépcsőlapok is. Egyelőre natúr színűek, de már dolgozunk rajta.
 |
| A raklap most ideiglenes leesésgátló, de neki is megvan a saját története |
 |
| Fent így folytatódik a korlát |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése