Kézügyesség dolga

csak jóra fordul ez a mi építkezésünk. A födém már át van törve, gondolom mindig is így volt, mi már így vettük a házat. Nincs más választásunk, mint ezen a lyukon megoldani a tetőtérbe való feljutást. Több baj is van vele, az egyik, hogy meglehetősen kicsi (96x97 cm), a másik, hogy a fürdőszobában van. Mondjuk a másodikon könnyen segíthetünk, odébb kell rakni a fürdőszoba falát, így a majdani lépcső helye átkerül az előtérbe. Ezzel egyébként a fürdőszobának is csak jót teszünk, mert az most nagy, mondhatom bátran, hogy túl nagy, viszont olyan szerencsétlen alakú, hogy gyakorlatilag kihasználhatatlan, berendezhetetlen. Adott tehát egy 340 x 270 cm-es válaszfal, ami van egy ajtó, egy törölközőszárító és egy villanykapcsoló. Ezt az egészet le kell bontani, és egy méterrel odébb felépíteni.  Ezt már csak sikerül egy kőművesnek megoldani. Meg is érkezett a kőműves a helyszínre, hogy megnézze a falat, mit kell lebontani, hová kell felépíteni. Rögtön ketten jöttek, a Meste...

Ezzel a gondolattal fejeztem be az előző bejegyzést. Hogy hagyjuk, ne erőltessük, ami nem megy. Tényleg, többször megfordult a fejünkben ez a lehetőség, hogy jó, akkor nem építjük be a tetőteret, marad minden, ahogy eddig volt. Mert lássuk, mire jutottunk. Mi megvettünk, beszereztünk, megterveztettünk, előkészítettünk mindent, tényleg úgy érezzük, ami a mi feladatunk volt, elvégeztük. Ennél többet nem tudunk tenni. A hosszú hónapok alatt senkitől nem sikerült egy értékelhető árajánlatot kapni. Senki, ismétlem, SENKI, egyetlen kivitelező sem vállalta a lépcső beépítését. (A  Csiribí lakatos  a lépcső rögzítését vállalta volna, a fémmunka részt, de ez önmagában mit sem ér, ha nincs, aki a lépcső helyét kialakítja.) De ezt sem úgy adták tudtunkra, mint ember, hogy elénk áll, és elmondja, hogy ezt én nem vállalom, hanem egyszerűen az árajánlatban 0Ft volt az adott sorban feltüntetve.  Erre két magyarázat lehet, az egyik, hogy úgy gondolta az adott kivitelező, a...

Már az elején szóba került, de abban állapodtunk meg, hogy csak az utolsó utáni utáni lehetőségként, amikor már a B, C, D, .... G, H-terv is bedőlt, csak akkor. Ismerősök ajánlották, azzal a kísérőszöveggel, hogy drága, tényleg drága, de nagyon jó, olyan részletes árajánlatot ír, hogy tanítani lehetne, a megoldásokat keresi, kreatív, igényes, precíz, megbízható, kulturált. Ha végigolvastad a  Kell egy csapat  bejegyzéseket, biztos egyetértesz velünk abban, hogy ez már tényleg utolsó utáni utáni helyzet. Jöjjön hát a VIP kivitelező. (Az előzőnél drágább csak nem lesz.) Jött. És olyan volt, amilyen a híre. Szimpatikus, de tényleg, higgadt, sallangmentes, számos nagyon jó ötlettel (Ezt eddig miért nem mondta senki, hogy így is lehet? -típusú ötletei voltak, nem is kevés), de nem játszotta túl, nem primadonnáskodott, de jó. Az árajánlat már kicsit nehezebben ment. Néhányszor rátelefonáltunk mi is, az ismerősök is, akik ajánlották, de végül csak küldött e-mailben egy táb...

hol bujkált eddig? Már az is szimpatikus volt, ahogy megérkezett. Egy átlagos, középkategóriás autóval, normálisan leparkolt a ház előtt. Ami alapból nem akkora csoda, hogy külön meg kellene emlékezni róla, de a mi házunk elé mostanában annyi nagy méretű, nagy értékű autó parkolt félig az utcára lógva, ferdén, csálén, a virágágyáson át, hogy én ennek már tudok örülni. És ilyen stílusban telt az egész megbeszélés. Higgadtan, normálisan, kérdezett, válaszoltunk, figyelt, jegyzetelt, fényképezett. Kifelé menet azért ő is elidőzött a már többször felemlegetett előtér (olvashatsz róla itt  és  itt  is) újrafedésénél, de semmi gond, lassan már mi is majdnem elhisszük, hogy ez a legfontosabb, legproblémásabb része az építkezésünknek.  Azzal váltunk el, hogy majd küldi az árajánlatot.  Küldte is. (Csak néhányszor kellett rátelefonálni és csak néhány hetet csúszott, de olyan normálisnak tűnt, annyival kimagaslott a többiek közül, hogy bevállaltuk, megadjuk a ...

ezeket a kivitelezőket? Gyakorlatilag bárhonnan. Mindenhonnan. Szomszédok, barátok, üzletfelek, internet, szórólapok ... Erre a jelöltre hirdetési újságban bukkantam. Abban az ingyen bedobálós, csupa reklám fajtában.  Felhívtuk, érdekelte, megbeszéltük, eljött. (Direkt nem küldtünk neki előre terveket, az idők során felismertük, hogy teljesen fölösleges. Vagy meg sem nézik, vagy csak kötözködnek, és úgyis mindig elkérik itt is.)  Rögtön pozitív volt a kezdés, nem kérte a terveket már a kapuban, előbb megnézné a házat, meg a padlást, hogy hol, mit kellene, a tervek ráérnek utána is, de abból is csak a rajzok főleg, meg esetleg a műszaki leírás, a többi nem kell neki, nem az ő ügye. Csak pislogtunk, hogy ezt így is lehet??? Végigjártuk, végignéztük, figyelt, érdekelte, voltak a témával kapcsolatos kérdései, ötletei, javaslatai. Fél óra elteltével úgy búcsúztunk, hogy mindent átbeszéltünk, kapott egy kinyomtatott alaprajzot, és majd küldi az árajánlatot hét végén. ...

a papírmunkát is. Na jó, azt igazából az építész intézi. Több körös személyes egyeztetés után beadta a terveket a Hivatalba, elbírálásra. 30 nap, és kiderül, hogy ebben a formában beépíthetjük-e a tetőteret.  Eltelt a 30 nap, el a 40 is, de még a 45 is, amikor megkaptuk a VÉGZÉST, hogy 20 napon belül szíveskedjünk az alábbi hiányosságokat pótolni.   (Az egyik  kivitelező jelölt  előre figyelmeztetett, hogy majd ez lesz, és lám, tényleg.) Alapból semmi gond nincs ezzel, a hiányosságokat pótolni kell, pótoljuk is, az építész intézi ezt a részét a dolognak. Ami felháborít, az az, hogy a Hivatal megengedheti magának a határidők rugalmas kezelését, miközben nekem ilyeneket ír a levelébe, hogy: Felhívom figyelmét, amennyiben a fenti időpontig felhívásomnak nem tesz eleget, úgy kérelmét a rendelkezésemre álló adatok alapján fogom elbírálni, vagy az eljárást megszüntetem. És akkor még nem beszéltünk a tartalmi kérdésekről. - Pótoljuk a 15.000 Forint illetékbély...

Ez a jelölt már csak a nagyon sokadik merítésnél akadt fent a hálónkban. De nem engedhettük meg magunknak, hogy ne adjunk neki egy esélyt. E-mailben kicsit katonás stílusban kommunikált (= kicsit féltünk tőle), de azzal biztattuk egymást, hogy majd a munkájában is ilyen pontos, egyenes, lényegre törő lesz. Tárgy: Személyes találkozó! Dátum: 2015. június 12. Ezúton tájékoztatom önt, hogy az építkezéssel kapcsolatban a személyes találkozó időpontaja: 2015. JÚNIUS 25. délután!!! A találkozót lemondani 2015. JÚNIUS 15. 16.00 óráig van lehetőség. (Dátumokat figyeld :-) Hűha, hűha, hűha. Bennem rögtön feléledt a lázadó, és ha 18-án mondom le, akkor mi van??? És tényleg úgy képzeli, hogy itthon ülünk egész délután és őt várjuk? És csak a pontosság kedvéért, mi hívtuk fel őt, hogy kivitelezőt keresünk, és ha érdekli, találjunk egy időpontot, amikor meg tudná nézni, miről is van szó. Persze hogy sokat fantáziáltunk róla, hogy 24-én este, vagy 25-én délelőtt lemondjuk, néhány e-ma...