Ugrás a fő tartalomra

Azért érhet még meglepetés

árajánlat ügyben bennünket. Volt róla szó, hogy jön majd a statikus, hogy szemrevételezze a házat, azt is leegyeztettük, hogy mikor, nem szerveztem akkorra más programot, de különösebben nem foglalkoztam vele. Napokkal a találkozó előtt kaptunk egy e-mailt tőle, hogy küldi az árajánlatát.
Erre mondjuk nem számítottunk. Úgy képzeltük, majd idejön, megnézi, leméri (vagy mi kell egy statikusnak?) a házat, elmondja, mennyibe kerül a statikai terv, ő tervez, mi fizetünk.

Ehhez képest adott egy olyan színvonalú árajánlatot, amit a mester uraktól is várnánk. Pedig elintézhette volna annyival, hogy nagyjából 50.000-ért én olyan jó statikai tervet csinálok a házatokról, hogy az nagyon jó lesz, abban minden benne lesz, de tényleg.

Az elején rögtön leírja a lényeget, hogy miért fizetünk majd és mennyit:

 1. Műszaki tartalom, tervezési díj
Statikus engedélyezési tervdokumentáció és statikai szakvélemény:
Statikai műszaki leírás, szükséges számítások, közelítő anyag- és szerkezetvizsgálat, konzultáció a tervezés folyamán
Fentiek díja: 60.000.- HUF


Majd folytatja, bő egy oldalon át, olyan el nem hanyagolható részletekkel, mint pl. határidő (mikorra készül el a tervekkel), példányszám (hány példányban, milyen formátumban kapjuk majd meg), fizetés módja, határideje, meddig tartja az ajánlatát (5 év múlva pl. hiába lobogtatnánk, hogy ő nekünk adott már egy árajánlatot, tessék most is aszerint dolgozni), hogy az ajánlat elfogadása szerződésnek minősül, és egyben hozzájárulunk, hogy a tervező a tervezési feladatot későbbiekben referenciaként felhasználja. 
Kitér arra is, hogy mire nem terjed ki az árajánlat (ácsolt fedélszék tervezése, árazott és árazatlan költségvetés elkészítése, helyszíni művezetés, szükséges feltárások elkészítése és azok után a helyreállítás).
És a végére még egy fontos mondat: Fenti feltételektől kölcsönös megegyezés esetén el lehet térni, de csak az érintett felek által szignált, érvényes szerződés esetén.

Mi a baj az ilyen árajánlattal, miért megy annyira nehezen egy ilyet összehozni? Nem ez a jobb mindenkinek, ha világos, egyértelmű, tiszta helyzetek vannak, nem pedig a sumákolás?

Természetesen elfogadtuk a statikus árajánlatát.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van.  És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.