Ugrás a fő tartalomra

Még mindig

levendula. Ezúttal torta.
A receptet sok évvel ezelőtt találtam egy magazinban, a magazin már rég nincs meg, de az egyre barnultabb-sárgultabb, foltosodó, gyűrött kivágott recept minden évben előkerül.

Pozor! Aki még soha nem érezte, hogy milyen jó volna egy igazán kellemes illatú szappanba beleharapni, az ne olvasson tovább :)

egy csomag leveles vagy vajas tészta
125g cukor
vaníliás cukor vagy vanília
125g liszt
2 tojás
5 tojássárgája
100 ml tej
400 ml tejszín
10 g szárított levendulavirág
150 g marcipán
125 g vágott mandula (elhagyható)
50 g vaj
200 g porcukor

A tejet a tejszínnel felmelegítjük, hozzáadjuk a levendulát, hűlni hagyjuk.
Ha fagyasztott tésztát használunk, hagyjuk kiengedni, ha frisset, akkor belesimítjuk egy sütőpapírral kibélelt kapcsos tortaformába. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A levendulát leszűrjük, a tejes tejszínbe reszeljük a marcipánt, kicsit felmelegítjük, hogy a marcipán felolvadjon. Hozzáadjuk a vajat.
A cukrot, a vaníliát, a sót és a lisztet és a mandulát összekeverjük. A tojásokat habosra keverjük a tojássárgákkal együtt, a lisztes keverékhez adjuk, simára keverjük. Hozzáadjuk a levendulás, marcipános keveréket.
A masszát a tésztára öntjük, és kb. 25 percig sütjük. Hagyjuk hűlni, majd kivesszük a formából. Tojásfehérjéből és porcukorból sűű krémet keverünk, és ezt a mázat simítjuk a tortára.


A sütésben Elsőszülöttem, a dekorálásban Másodszülöttem segített. Ahogy rakosgatta körbe levendulavirágokkal a tortát, egy nagyot sóhajtott, és azt mondta, ez olyan szép, hogy akár menyasszonyi torta is lehetne. Kicsit később pontosított, menyasszonyi tortának azért mégse jó, hiszen nem emeletes, de azért koszorúslány tortának jó lehet.


Jó volt ez pénteki uzsonnának is.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe