Ugrás a fő tartalomra

Na jól van,

TI akartátok. Pontosabban Bergamott. És nekem is tetszik az ötlet. Így hát új rovatot indítok, a kisboltokról.
Ismerem persze én is az összes klisét, hogy a kisboltokban az eladók segítőkészek, és szakmailag felkészültek és udvariasak, és ha ott vásárol az ember, akkor nem egy személytelen fogyasztói eseményt él át, hanem igazi emberi találkozásban és élményben lesz része, ráadásul nem igénytelen gagyikkal dobálja tele a kosarát, csak azért, mert akciós, hanem valódi minőséget, sőt, értéket kap a pénzéért, stb, stb, tudnám még folytatni elég hosszan.

Csakhogy.

Én valahogy a fentieket a lehető legritkábban tapasztalom. Az esetek 5%-ban találkozok olyan kisbolttal,    
- ahová mondjuk téli kabátban is beférek (babakocsiról ne is beszéljünk),
- ahol az eladó ha nem is kifejezetten kedves, vagy udvarias, de sikerül magára erőltetnie egy köznapi kommunikációs stílust,
- ahol épp akkor kapható az a termék, amiért bementem.

A maradék 95%-ban szürreális és abszurd kaland minden egyes kisboltozás.

Már azon is gondolkodtam, hogy ez nálam valami karma-dolog lehet. Valamelyik előző életemben biztos volt egy szatócsboltom, és ott undokoskodtam a vásárlókkal. Vagy, ami még sokkal jobb, a következő életemben lesz egy kisboltom, és ott fogok álló nap hosszat undokoskodni :)
Addig is megírom a kisbolti kalandjaimat.

Ugye, elfogyott a gyöngyház színű mozaik a tálcához. Az egyik kreatív boltban, ahol az első adagot vettem, azt mondták, természetesen hoznak még, fel is írták, A Füzetbe, majd nézzek be kb. 3 (!!!) hét (!!!) múlva.
Egy másik kreatív boltban megadták a gyártó összes elérhetőségét, én meg örültem, mint majom a farkának, hogy milyen rendesek. Amikor megnéztem a honlapot, hát rögtön kiderült, hogy ez egy nagyker, ahol CSAK nagykereskedők vásárolhatnak.
Háááát, köszönöm a segítséget.


Megjegyzések

  1. Viszont ez jó hír lehet, annak az 5% kisboltosnak! Nincs az az akció, hogy én elhagyjam miatta a már "bejáratott" kisboltosaimat! Akik kedvesek, mosolyognak, ajánlanak, szólnak, segítenek... Ahol nem csupán egy pénztárcának érzem magam.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon örülök, hogy elindítottad:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Unatkozni jó!

MÉSZÖLY ÁGNES
BARNI ÉS AZ UNATKOZÓMŰVÉSZ
Barni már a harmadik napon utálta a vakációt. Ez a rémes semmittevés az, amiről az unokatestvérei hetek óta álmodoznak? Ez a végeláthatatlan unalom, amit sóhajtozva emlegettek az óvó nénik? Ez a tömény semmi, ami miatt Lolkával, a legjobb barátnőjével minden reggel ki kellett számolni, hogy "hányat alszunk még"? Lolkának könnyű, ő a vakáció első napján leutazott a nagymamájához, de Barninak itt kellett maradnia az aszfaltszagú belvárosban. Anya nagy komolyan megbeszélte vele, hogy csak ezt a pár hetet kell kibírnia, aztán ők is elmennek a tengerhez. De addig még negyvenkettőt kell aludni, és az olyan elképzelhetetlenül sok, hogy Barni jobbnak látta, ha nem is gondol rá. Ha legalább nem egyedül lett volna nap mint nap! De a barátaiközül mindenki elutazott. Így hát Anya minden reggel összepakolta Barnit és két plüssállat barátját: Eleket és Benőt. Elek barna volt és víziló-forma, Benő szürke és elefánt-féle. Barni legszívesebben a jobb …

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…