Ugrás a fő tartalomra

Csak egy falatot 2

Olvastam, mit írt Susu megjegyzésben a tegnapi bejegyzésemhez. Nálunk is lejátszódott ugyanaz, amiről írt, hogy az ő gyereke rászokott az édességre, csak nálunk mind a két kisasszony a vajas kenyérre kapott rá néhány hét ovizás után. Ott olyan gyakran kapnak vajas kenyeret, hogy az a kép állt össze a gyerekeimben, hogy gyakorlatilag bármilyen étkezésre ez az egyetlen lehetséges alternatíva.
Nálunk az óvodai dolgozók nem a menzás kaját eszik, (Miért??? Hiszen az annyira finom és egészséges és változatos és minden jó.) ezért is nem értem, hogy bíztathatják arra a gyerekeket, hogy csak egyék, egyék azt a fíííínom ebédet.

Megnéztem az étlapon, a tegnapi cucc a kenyéren magyaros vajkrém volt. Igen, tényleg olyasmi volt a színe, de akkor miért volt annyira nagyon édes? Mondjuk szerintem a magyaros vajkrémnek egyáltalán nem kellene édesnek lennie.
Mára ízes bukta volt írva. De amikor megláttam ezt

már tudtam, hogy ez bizony a gyerekpizza fantázianévre keresztelt képződmény. És tényleg!
Azzal semmi bajom, hogy nem buktát kaptak. Mindig minden menzás étlapon szerepel, hogy a konyha eltérhet az előzetesen kiadott menütől, és ez rendben is van. De szerintem elég tárgyilagos vagyok, ha úgy fogalmazok, hogy a bukta helyett a gyerekpizza nem egy minőségi csere volt.
Azt nem tudom, hogy miért gyerekpizza. Van rajta valami erősen pizzafűszer szagú kence, és még sajt is. Persze száraz, de lehet, hogy ez az uzsonna kötelező tulajdonsága. Megkóstoltam. És, micsoda meglepetés!, édes ez is. De még mennyire!
Egyszer egy ismerősöm azt mesélte, hogy minden ételt megcukroznak a gyerekeknek, mert azok az édes ízeket kedvelik (az anyatej, ugye), és így, édesen megeszik még a menzás kaját is.
Csak akkor ne beszéljenek az egészséges táplálkozásról! Vagy mondjuk ne tegyék tönkre a gyerekeim egészségét igen zsenge korukban.
És azon se csodálkozzanak, hogy nem ismerik fel az ételeket, amin a menzán kapnak. Nem azért nem ismerik, mert a lusta, túlhajszolt, nemtörődöm szülők nem adnak nekik rendes ételt enni (kivételek persze vannak), hanem mert ilyet, mint amit a menzán eléjük tesznek, eddig még nem tapasztaltak. Szerintem a magyar családok jelentős részénél a pizza nem édes. És a magyaros vajkrém sem.
Vissza a mai gyerekpizzához. Megmértem, 9,5x11cm. A képen egy átlagos kiskanalat raktam mellé, hogy jobban érzékelhető legyen a mérete. Lehet, hogy ez egy kiscsoportosnak elég, de egy 6-7 éves nagycsoportosnak biztos nem.

Szóval szénhidrát volt az uzsonna, ma is.









Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Unatkozni jó!

MÉSZÖLY ÁGNES
BARNI ÉS AZ UNATKOZÓMŰVÉSZ
Barni már a harmadik napon utálta a vakációt. Ez a rémes semmittevés az, amiről az unokatestvérei hetek óta álmodoznak? Ez a végeláthatatlan unalom, amit sóhajtozva emlegettek az óvó nénik? Ez a tömény semmi, ami miatt Lolkával, a legjobb barátnőjével minden reggel ki kellett számolni, hogy "hányat alszunk még"? Lolkának könnyű, ő a vakáció első napján leutazott a nagymamájához, de Barninak itt kellett maradnia az aszfaltszagú belvárosban. Anya nagy komolyan megbeszélte vele, hogy csak ezt a pár hetet kell kibírnia, aztán ők is elmennek a tengerhez. De addig még negyvenkettőt kell aludni, és az olyan elképzelhetetlenül sok, hogy Barni jobbnak látta, ha nem is gondol rá. Ha legalább nem egyedül lett volna nap mint nap! De a barátaiközül mindenki elutazott. Így hát Anya minden reggel összepakolta Barnit és két plüssállat barátját: Eleket és Benőt. Elek barna volt és víziló-forma, Benő szürke és elefánt-féle. Barni legszívesebben a jobb …

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…