Kézügyesség dolga

 Lássuk, mára  mi jutott. Az étlapon az állt, hogy baracklekváros kenyér. Van rá esély.  És tényleg. Az egyik fél szelet kenyér megkenve baracklekvárral, na jó, gyümölcsízzel, a másikon csak annyi, ami átragadt. A kenyér egyébként friss, a héja ropogós, akár jó is lehetne. A legfőbb baj a mai uzsival - a tápértéket nagyvonalúan figyelmen kívül hagyom -, hogy a lekvárnak nevezett kence gyümölcstartalma a nullához közelít, így viszont nem más, mint egy nagyon édes, szirupos csiríz. És mivel előre elkészítették, volt ideje bőven, és teljesen átszottyasztotta a kenyeret. Egyébként kb. ugyanezt ettük (kaptuk) mi is annak idején napköziben, táborban, de akkor mintha lett volna a lekvár alatt egy réteg vaj is. Vagy csak az idő szépíti meg? Úgy látszik, ma nagyvonalú napom van, mert erre az uzsira is azt mondom, hogy ehető. Nem finom, nem egészséges, nem gusztusos, de ehető. Mondjuk rá.

Mostanában a szokásosnál is többet gondolkodom a menzás koszton, az uzsonnákon meg különösen. Ma pl. egész nap az a Bartos Erika vers járt a fejemben, hogy "Mi lesz ma a vacsora, kora esti lakoma?", vagy valami ilyesmi. Azt hiszem, Szilvásgombóc a címe. Átírtam, hogy "Mi lesz ma az uzsonna, délutáni lakoma?" Na lássuk, mi lesz? Az étlapon az állt, hogy vajkrém, kenyér. Tehát margarinos kenyér, megint. Na jó, zsömle. Kibontottam, és mára is jutott meglepetés. Finom, friss zsömle illata volt! Ezek szerint frissen lehet tartani a péksüteményeket uzsonnáig, nem törvényszerű, hogy száraz kenyeret kapjanak a gyerekek. (Volt, hogy olyan kemény kiflit kaptak, hogy a járdán próbáltuk eltörni, de ott sem sikerült) Az egyik fél megint üres, de a másikon a várt savanyú szagú margarin helyett sajtkrémet találtam. És az egésznek együtt jó illata volt. Megkóstoltam, és ekkor ért az újabb meglepetés, nem volt édes! Mondjuk sósnak sós volt, nem is kicsit, de a bolti sajtkrém...

Volt egy babakocsicsörgő megrendelésem, amiből kettő lett. Ez a két csörgőgirland már otthonra lelt egy kisfiú ágyában. De ha már elővettem a szabásmintákat, varrtam még néhányat. Ezek a csörgők még keresik a gazdájukat: 

Na nézzük, ma mit rejt a szalvéta? Az mondjuk első ránézésre látszik, hogy vitamin nem sok lesz benne. És fehérje sem. Szénhidrátnak viszont jó lesz. Szendvics, na jó, margarinos kenyér, ma is. Savanyú a szaga, száraz, mint mindig. Az eddigiekhez képest annyi újdonság van a dologban, hogy ez a kenyér annyira száraz, hogy a héját sem eltépni, sem elvágni nem sikerült, még a legélesebb késsel sem. Igyekszem a dolgok jó oldalát nézni, és íme, még ebben a száraz kenyérben is lehet örülnivalót találni. Nem is egyet! 1. Koptathatják a gyerekek a fogaikat, mint a nyuszik, tengerimalacok, hörcsögök és más effélék. 2. Nagycsoportban szinte minden gyereknek van legalább egy mozgó foga, és az összes ezzel járó nyűg. Hogy zavarja, meg nem tud tőle enni, stb. Ilyenkor jönnek a jó tanácsok, hogy egyen egy almát az a gyerek, ha jól ráharap, lehet, hogy ki is esik a foga. Alma nincs, de itt ez a kenyér. Hurrá! A jobb oldali kenyéren Veronai felvágott látható. Az ízéről nem tudok nyilatkozni, m...

Ma elfelejtettem megnézni az étlapon, mi lesz az uzsonna, de azért kitalálható már első ránézésre is. "Szendvics", avagy margarinos kenyér. Persze száraz, persze savanyú a szaga. Az egyik szelet megkenve margarinnal, a másik semmivel. És, meglepetés, a két szelet közt PARADICSOM! Azt nem tudom, hogy mi volt az alkotó szándéka ezzel a két szelet(???) paradicsommal, mert az biztos, hogy nem a gyerekek vitaminszükségletéhez való hozzájárulásnak szánta. Megpróbáltam lemérni. Az én konyhai mérlegem csak dekagrammokat mér, ezt a két paradicsomot nem is érzékelte. Lefényképeztem hát oldalról is, így talán látszik, hogy milyen vastag az a paradicsomszelet a vastagabb oldalán.

Olvastam, mit írt Susu megjegyzésben a tegnapi bejegyzésemhez. Nálunk is lejátszódott ugyanaz, amiről írt, hogy az ő gyereke rászokott az édességre, csak nálunk mind a két kisasszony a vajas kenyérre kapott rá néhány hét ovizás után. Ott olyan gyakran kapnak vajas kenyeret, hogy az a kép állt össze a gyerekeimben, hogy gyakorlatilag bármilyen étkezésre ez az egyetlen lehetséges alternatíva. Nálunk az óvodai dolgozók nem a menzás kaját eszik, (Miért??? Hiszen az annyira finom és egészséges és változatos és minden jó.) ezért is nem értem, hogy bíztathatják arra a gyerekeket, hogy csak egyék, egyék azt a fíííínom ebédet. Megnéztem az étlapon, a tegnapi cucc a kenyéren magyaros vajkrém volt. Igen, tényleg olyasmi volt a színe, de akkor miért volt annyira nagyon édes? Mondjuk szerintem a magyaros vajkrémnek egyáltalán nem kellene édesnek lennie. Mára ízes bukta volt írva. De amikor megláttam ezt már tudtam, hogy ez bizony a gyerekpizza fantázianévre keresztelt képződmény. És tényl...

Azt hiszem, ma lett elegem abból, hogy mindenütt csak azt hallani, hogy ezek a mai gyerekek milyen válogatósak, csak makarónit és sültkrumplit hajlandóak enni, hiába is kapnak a menzán finomabbnál finomabb, gusztusos, egészséges ételeket. (Egyébként az éttermek gyerekmenü ajánlatában szinte mindenütt csak ez a két étel szerepel az étlapokon.) Próbáljuk már elfogadni, hogy a gyerekek nem hülyék! Ha tényleg olyan finom az a menzás kaja, miért is nem eszik meg??? Tényleg lehetséges, hogy egy csapat örökké nyüzsgő, mozgó, ráadásul növésben lévő (= ÉHES) gyerek előtt ott az a sok finomság, azok meg csak tuskálják? Nem lehet, hogy azért nem eszik, mert rossz? Szülőként nem csak azt várom a menzától, hogy a gyerekeim finomnak találják az ételeket, hanem hogy egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozást tegyen lehetővé. Rengeteg vitamint, rostot, fehérjét szeretnék látni a tányérjukon, és szénhidrátot, zsírt mondjuk nem olyan sokat.   Azt, hogy mit kapnak a kisasszonyok az oviban t...

magzsák. Most bálna. Vajon mi lesz a következő?

magzsák. Most bagoly.

magzsákot varrtam ma. A süni után most egér következett.

a nyári szünet! Igaz, egyelőre csak két napra, de akkor is. Megadtuk a módját. Építettünk bunkert. Séta közben felfedeztük, hogy a hársfákon hemzsegnek a pillangók, így mire észbekaptam már merítőhálókkal és macskakosárral (???) felszerelkezve elindultunk pillangót fogni. Nem is gondolná az ember, milyen nehéz viharos szélben elkapni egy lepkét! Elvoltunk egy ideig. Volt időm azon is gondolkodni, hogy most tettem valamit a kisasszonyok finommotorikájának és kéz-szem koordinációjának (ez amúgy is a kedvencem) érdekében. És persze - mert annyira mesebeli az életünk - a végén mindenki elnyerte a jutalmát, sikerült elfognunk (és nem azonnal elengednünk) egy pillangót. Kérem az állatvédőket, ne izguljanak, nem adtuk lepketartásra a fejünket - nem mintha nem lett volna rá igény-, örültünk neki egy kicsit, nézegettük, és szabadon engedtük. És van nálunk még egy mesebeli dolog. A szederfán minden évben épp a nyári szünet kezdetére érik meg a szeder. Így az első szünidei napon mind...

A kisasszonyok születésnapi zsúron vannak. Tehát a héten ajándékot készítettem. Van  egy gyönyörű anyagom. A képen nem látszik, de tényleg annyira szép, hogy amikor a hónom alá csaptam, hogy elrohanok bélést venni hozzá, hárman állítottak meg, hogy hadd nézhessék meg közelebbről, milyen gyönyörű az az anyag. Ráadásul kétoldalas. Akármit is mutat a kép, az egyik türkizes, barna mintákkal, a másik világosbarna, türkizes mintákkal. Ja, és selyem!  Tarisznya lett belőle.

babzsákok készülnek. (Vagy inkább magzsákok???) Merthogy a cseresznye- és a meggymag nagyon jól tartja a hőt, ezért ezek a babzsákok fagyasztóban lehűtve pl. nagyon jól használhatóak hideg vizes borogatás helyett a lázas homlokon, és jól melegítik a fájós pocakot, vagy a hógolyózásban átfázott kezecskéket. És persze babzsákként is használhatóak. Most sünik készültek. De lesznek még magzsák állatok!

jönnek, mennek. A bodza- és a pipacsszezon már elmúlt, és az eper is a végét járja. Most a meggy és a cseresznye az aktuális. És velük a kérdés,  hogy ebből mi lesz? Találgathattok persze, de holnap -ha minden jól megy - megmutatom. És indul a játék is, amilyen eddig még nem volt. Aki küld 1 kiló meggy- és/vagy cseresznyemagot, az választhat egyet a magos cuccok közül.

pipacsos táska már gazdára is talált. És elkészült egy fehér is, az még keresi gazdáját.

A cseresznyékért ketten jelentkeztek. És ezúttal nyert. Gratulálok. Szilvi, írj egy e-mailt, hogy hová küldjem a cseresznyéket! Köszönöm.

Hát pl egy ilyen, használt sütőolaj gyűjtő kanna.  Nektek is lehet, ha bevisztek az  akcióban résztvevő Mol-kutak valamelyikére egy adag használt sütőolajat.

Én már tényleg be akartam fejezni ezt a pipacs ügyet. Varrtam pipacsokat, mutattam is már nektek. Lett belőlük gyűrű. Igen, hatalmas (kb. 6cm az átmérője), de én szeretem a hatalmas gyűrűket. Persze a mértéktartóbbaknak készült kisebb is, annak kb. 3 cm az átmérője. És azoknak, akiknek túl apró a kezük a gyűrűhöz (sehol nem kaptam gyerekméretű gyűrűalapot), szalagos változatot csináltam, hogy a copfjukba köthessék. Vagy hordhassák karkötőnek. (Na ezeket nem sikerült lefényképeznem.) De lehet belőle függönyelkötő. Sőt, akár szalvétagyűrű is. Vagy papucs orrán pamutbojt. :) És varrtam táskát is a pipacsokhoz. És persze a lekvár. Hogy milyen az íze? Meglepő. Meglepő, hogy van íze a pipacsnak. Engem már az is készületlenül ért, hogy illata van (igen, ismerem a parfümöt, nagyon is jól :), de sokáig azt hittem, hogy ott a pipacs csak marketingfogás), a réten hiába szimatolom, nem érzek semmit, de amikor itthon szedem le a nagy halom virágszirmot, lehet érezni, milyen erős,...