Kézügyesség dolga

azzal jön nekem valaki, hogy térdfal nélkül használhatatlan, értelmetlen, berendezhetetlen, lakhatatlan lesz az egész tetőtér... ... megmutatom neki ezt a képet: Kép innen

Alig tudtunk egyet szusszanni, máris jött a következő jelölt castingra. Téma: a csigalépcső rögzítése. Bár a generális sok mindentől elvette a kedvünket (viszont más dolgokhoz meg hirtelen kedvet kaptunk :-), azért mégis kíváncsian vártuk, ezúttal ki érkezik: egy építőipari vállalkozó, egy lakatos, vagy egy igazi mesterember? Esetleg Csiribí ? Köszönés, bemutatkozás, udvarias mosoly (Jé, rendes hangerővel beszél! Nem ordít, beszél.) után rögtön belecsaptunk a közepébe. A vas az udvaron hever, íme, ez lesz a lépcsőnk, ezt kellene rögzíteni az ingatlanban. Ezt meg TUDOM csinálni. (Hö. Akkor most mi van? Csak így, hirtelen egy tudom? Kész, vége, én hátradőltem, ne is mondjon mást, nekem ez a tudom elég. Azaz dehogyis. Mondja még, csak mondja, meséljen hosszan, bármiről, én majd hallgatom néha megrebbenő ábrándos tekintettel. Egy ilyen ember, aki azzal kezdi, hogy tudom, mondhat bármit, én hiszek neki.) De nem mesélt. És nem is beszélt mellé, nem hőzöngött, nem okoskodott, nem vagán...

Mottó: F*ck you I won't do what you tell me. Miközben írom a bejegyzést, ezt hallgatom, elég hangosan :-) Ok, volt egy hetem, hogy kiheverjem az ács okozta megrázkódtatást. A generálist (=generálkivitelező) már nyitott elmével és befogadó lélekkel vártam, lelkesen, optimistán, az ácsnál rosszabb úgyse lesz. Hát lett. Nagy műsor volt, mi sokkal kisebbel is beértük volna. Még be sem jött a kapun, már az autónepper jelenetben volt, hunyorogva, félrebillent fejjel nézte a házat és szívta a fogát. Majd nagy hangon bemutatkozott és csak nyomta, nyomta a szöveget ordítva. Minket nemhogy figyelembe nem vett, de teljesen lemosott és földbe döngölt. Egy idő után mondhatott bármit, mi csak arra gondoltunk, hogy hagyd magad, hamarabb szabadulsz. Amikor elkezdtem írni az építkezésünk történetét, kaptam egy kommentet az egyik olvasómtól, náluk tavaly volt tetőtérbeépítés. Amikor a tapasztalatairól kérdeztem, azt írta, hogy minden mesterember elátkozta a korábban ott dolgozókat, m...

Még egyszer beírni a frissen megvásárolt tárgyat a keresőbe elemi hiba. Mert biztos, hogy olyankor talál az ember szebbet, jobbat, olcsóbbat. Naná, hogy sokszor elkövettem már ezt a hibát. Legutóbb a  csigalépcsőnk  kapcsán.  Csak még egyszeeer hadd, kíváncsiságból  önigazolásból, hogy lám, milyen jó boltot csináltunk, beírtam, naná, hogy rögtön találtam szebbet, jobbat. És ez még nem volt elég! Néhány nap alatt túltettem magam a csalódottságon, és újra csak beírtam a keresőbe, hogy csigalépcső. Ilyen nincs! A még szebbnél, még jobbnál is van még annál is szebb, még annál is jobb! A mi, eddig gyönyörűnek látott csigalépcsőnk egyszerre sem szépnek, sem jónak nem tűnt. Napokig igen komolyan azon gondolkodtunk a Párommal, hogy veszünk még egy csigalépcsőt, a már meglévőt pedig eladjuk. Végül azért győzedelmeskedett a józan ész. Amikor megvettük a lépcsőt, alaposan átgondoltuk, megfontoltuk, szépnek, jónak, épp nekünk valónak találtuk. Ha akkor megfelelt. most...

a Valentin-napi szerelemalma kapcsán merült fel az ötlet (sajnos nem bennem), hogy lehetne ilyet házilag előállítani? Konkrétan hogy lehetne ráfújni azt a mintát? Kép innen Ez mekkora ötlet! Mesélj még róla, nem is a hogyan a kérdés, kit érdekel, hogy lehet I LOVE YOU feliratos almát csinálni, azt lehet kapni. Az a kérdés, hogy lehet víz mintát varázsolni a falra. MIVEL kellene azt oda felfújni??? És megkaptam a választ, hogy mi az a kütyü, ami nekem kell, és már van is, bibíííí. Ráadásul simán belefért a lélektani keretösszegbe.

- nézett rám a Párom kérdőn, látva mennyit szenvedek a vízalatti tapéta felkutatásával. Nézett rám kérdőn komoly arccal, de a szája sarkában kis félmosoly bujkált, a szeme meg egyenesen nevetett. Persze, csináltassunk tapétát, elég csak kinyitni egy lakberendezési magazint, hogy lássuk, egyedi tapétát csináltatni a világon a legnagyszerűbb, legegyszerűbb és nem is olyan drága ötlet. Már akkor is mennyit kacagtunk (ha-ha!) amikor 2 éve megpróbáltunk egyedi tapétát csináltatni. Akkor ennyit akartam, sakura, cseresznyevirágzás, a hófehér hálónkba, hogy egy ilyen kép töltse be az ágy mögötti falat.  Kép innen Sok jó ötlettel találkoztunk már akkor is (amint túljutottunk a kötelező körökön, miszerint 1., LEHETETLEN megcsinálni, amit kitaláltam és 2., KICSI a kép, amit küldtem). Az egyik kedvencem az volt, hogy egy tőlünk 60 km-re lévő cég eljön megszemlélni a falat, ahová a tapéta kerül majd, mert azt nekik feltétlenül látniuk kell, mielőtt árajánlatot adnak, ez nekem kb. ...

éjszakába nyúlóan bújtam az internetet, nézegettem képeket, hogy milyen legyen a legkisebb helyiség  dizájnja. Annyi nagyonzöld képet végignéztem, hogy már fájt a szemem. A sok zöld kép között felbukkant egy kék. Ááááá, de jó! Még a szemnek is kellemes, micsoda felüdülés a sok burjánzó, barokkos, fülledt zöld és arany után ez a kék. Felüdít, megtisztít, átmos, jó elmerülni benne. Mint a tenger.  Megvan, ez az, ez kell a zuhanyzóba! Ilyen lesz a zuhanyzónk! A kérdés csak az, hogy hogy lehet ilyen tenger mintásra megcsinálni a falat. A legkézenfekvőbb megoldás a tapéta. Megveszem tekercsben, viszonylag könnyen, gyorsan olcsón olyanná varázsoljuk a zuhanyzót, mintha a nagy vízben lennénk. Nekiálltam hát tapétát keresni. Hosszú évekig nem mentem tapéta közelébe sem, úgy tűnt, a '80-as évek kis virágcsokros tapétái egy életre elvették a kedvem az egésztől. De be kell látnom, ezen a területen is sokat változott a világ, most már gyönyörű tapétákat lehet kapni. Ha cs...