Ugrás a fő tartalomra

Angolul

tanul a gyerek. Nem is rosszul, nem is keveset. Szüksége lett szótárra. Húzódott egy ideje ez a szótár ügy, már ki is néztem, hogy melyiket vesszük meg, át is gondoltuk, aludtunk is rá, meghánytuk-vetettük a dolgot, sokszor, az a vád biztosan nem érhet, hogy elkapkodtuk. Mondogattam is, hogy majd, ha könyvesboltban járok, és majd, ha legközelebb rendelek... 
Aztán egy délután úgy alakult, hogy felpattantam, na, akkor MOST megyek és veszek angol szótárat.

Kis könyvesbolt, szótárak a pénztárak mögött a  felső polcon (= az eladótól kell kérni). Benájlonozva. Még jó, hogy már korábban kinéztem, milyet szeretnék.
- Jó napot kívánok. Egy angol-magyar és egy magyar-angol középszótárat kérek.
Itt tartok egy kis szünetet, hogy egy pillanatra végiggondolhasd, milyen kép ugrik be elsőre az egy angol-magyar és egy magyar-angol középszótár hallatán.
Nem vagyunk egyformák, az eladó levette a kis szótárat a polcról.
- Nem arra gondoltam, hanem a középszótárra.
A kicsit visszarakta, levette helyette a tanulószótárnak nevezett átmeneti valamit, ami kis szótárnak nagy, középszótárnak kicsi, és amúgy sem azt kértem.
- Elnézést, de én egy angol-magyar és egy magyar-angol középszótárat kértem.
Erre levesz a polcról egy közepes méretű szótárat, de olyat, hogy egy kötetben van a magyar-angol és az angol-magyar változat. És igen, itt már érezni lehetett, hogy ki a problémás vásárló, aki lepakoltatja az egész polcot. Nem vettem magamra, én nem tudom ennél pontosabban körülírni, hogy egy angol-magyar és egy magyar-angol középszótárat szeretnék vásárolni.
- Nem, nem erre gondoltam, hanem arra a két közepes méretű, vastag kötetre, ami még ott van a polcon. 
- Ja, hogy erre! De ez drága. (Levette az egyik felét. Éljen!)
- ??? Tudom, szerintem is. 
Álldogáltunk így egy darabig, én arra vártam, hogy a másikat is levegye, ő meg nem tudom mire. 
- Megkaphatnám a másik felét is?
- Azt is vegyem le?
- Igen, így kezdtem, hogy egy angol-magyar ÉS egy magyar-angol középszótárat szeretnék vásárolni.
Levette. Előttem volt a két szótár, kezemben a pénztárca, szemben az eladó, mellette a pénztárgép... De csak nem történt semmi. 
- Itt tudok fizetni?
- Ja, hogy meg is veszi?
- Legalábbis szeretném :-)
- Mind a kettőt? 
- Az volt a terv, de egyre kevésbé vagyok benne biztos. (Poénnak szántam, nem jött be, sikerült teljesen összezavarnom az eladót.)
Végül csak megvettem a két szótárat. És nem kellett sem bankszámlakivonatot, sem erkölcsi bizonyítványt sem semmi mást prezentálnom hozzá. Akkor ennek örülünk :-)





Megjegyzések

  1. egy gyöngyösboltban dolgozom, és az eladó csajok szoktak jó sztorikat mesélni. a kedvencem, amikor a szemklinikáról jön be az emberke, alig lát mert olyan vizsgálata volt, amihez szemfenéktágítót kapott. mondja, hogy neki az a kék gyöngy kell a kirakatból. Nézik a lányok, de ott nincs kék. már kipakolták a teljes kirakatot, de még mindig nem találják azt a kék gyöngyöt. az üres kirakatra mutogat, hogy neki az kell! :)mint kiderült káprázott a szeme és kék foltokat látott. :DD

    VálaszTörlés
  2. Mentségemre szolgáljon, hogy nem csak én láttam azt a szótárat a polcon, hanem tényleg ott is volt :-)

    VálaszTörlés
  3. A kép alapján szerintem így kellett volna kérned: "Azt a két darab piros alapon fekete madaras könyvet kérem!" :-D

    VálaszTörlés
  4. Majd legközelebb. Úgyis kell majd szótár a másik kisasszonynak is, aztán a harmadiknak, eljön majd a nagyszótárak ideje, második idegen nyelv... Lesz alkalmam beletanulni a szótárvásárlásba :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na de

egy  ilyen csapból  mibe fog folyni a víz? Egy ilyen zöld-arany csodához nem lehet odarakni egy sima fehér porcelánt. Én legalábbis nem vetemednék ilyesmire. Van nálunk egy varázsige. "Csak nyitott elmével és befogadó lélekkel  állj hozzá." Ha egy újabb lakberendezési ötletemet szeretném bemutatni a Páromnak, mindig így kezdem. Hidd el, tetszeni fog, csak elég nyitott elmével és befogadó lélekkel kell hozzáállni. Az esetek 90%-ban működik. (A fennmaradó 8 - 9%-ra érvként ott van az, ami a korábbiakban már bizonyított, az "emlékszel, először azt is hogy lerondáztad, aztán kiderült, hogy tök jó". És van 1 - 2%, amikor semmi nem segít. Ilyenkor gyakorlom az elengedést, hagyom az egészet, és nem búsulok, mert tudom, hogy úgyis kitalálok valami mást.) A mosdó keresésének is így kezdtem neki, nyitott elmével és befogadó lélekkel. Minden megoldás érdekelt. A fehér porcelánon kívül. Na és az üvegmosdón. Az már megvolt, pipa, azért ugyanabba a folyóba csak nem lépné

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunkori a képe