Már csak néhány

alvás (nálunk 5, de van olyan iskola, ahol csak 3), és kitör a nyári szünet. VAKÁCIÓ!

Tavaly az iskolába varrtam girlandot, most viszont rájöttem, hogy itthonra is kellene egy. Hiszen itthon is várjuk azt a két és fél hónapnyi szabadságot, amikor minden este lehet kicsit tovább fennmaradni, és egész délelőtt (sőt, néha egész nap) maradhatunk hálóingben, nem kell cuccokat (tesicucc, úszáscucc, balettcucc, stb.) összepakolni, többnyire gyümölcsalapú táplálkozást választunk (Másodszülöttem valószínűleg kizárólag gyümölcsöt eszik majd :-), rengeteg hajbalzsamot használunk el (a sok strandolás miatt), és csak élünk bele a világba a magunk örömére.

Időhiány miatt a varrásnál haladósabb megoldást kerestem, de azért olyat, hogy a végeredményt még évekig használni tudjuk. És persze látványosat, gazdaságosat, egyszerűt, gyerekekkel megvalósíthatót.

Romantikusat, csipkéset, virágosat. Fehéret.

Megint csak a tortacsipke volt a kiindulási alap.

És vettem egy virágos pauszt is.

Emlékeztek még a nagymamák (dédik) tükrös paplanhuzataira? Hogy azok milyen borzasztóak voltak. Egyszer belegabalyodott a lábam, egész reggelig küszködhettem, hogy kiszabaduljak.  Azért szépek voltak azok a paplanok. 

A tündérek biztos olyannal takaróznak. (Persze csak amikor nem rózsaszirommal.) Mi lenne, ha olyan vakációs girlandot csinálnánk, mintha  a tündérek terítenék ki a frissen mosott ágyneműt?

A tortacsipkét kettévágtam, az oldalairól levágtam a csipkét. A közepén kivágtam egy ovális "tükröt".

A pauszra rányomtattam a felirat betűit és ki is vágtam. Valahogy így néz majd ki:

Eredetileg azt terveztem, hogy a jól bevált átlátszó, öntapadós füzetborítóval ragasztom össze az elemeket, de a kisasszonyok ráébresztettek, hogy sokkal egyszerűbb lenne laminálni. Engem nem nehéz meggyőzni :-)

Két szeg az ablakkeretbe, cukorspárgából ruhaszárító kötél, és 16 apró csipesz, és készen is vagyunk.