Ugrás a fő tartalomra

Már csak néhány

alvás (nálunk 5, de van olyan iskola, ahol csak 3), és kitör a nyári szünet. VAKÁCIÓ!
Tavaly az iskolába varrtam girlandot, most viszont rájöttem, hogy itthonra is kellene egy. Hiszen itthon is várjuk azt a két és fél hónapnyi szabadságot, amikor minden este lehet kicsit tovább fennmaradni, és egész délelőtt (sőt, néha egész nap) maradhatunk hálóingben, nem kell cuccokat (tesicucc, úszáscucc, balettcucc, stb.) összepakolni, többnyire gyümölcsalapú táplálkozást választunk (Másodszülöttem valószínűleg kizárólag gyümölcsöt eszik majd :-), rengeteg hajbalzsamot használunk el (a sok strandolás miatt), és csak élünk bele a világba a magunk örömére.
Időhiány miatt a varrásnál haladósabb megoldást kerestem, de azért olyat, hogy a végeredményt még évekig használni tudjuk. És persze látványosat, gazdaságosat, egyszerűt, gyerekekkel megvalósíthatót.
Romantikusat, csipkéset, virágosat. Fehéret.

Megint csak a tortacsipke volt a kiindulási alap.


És vettem egy virágos pauszt is.


Emlékeztek még a nagymamák (dédik) tükrös paplanhuzataira? Hogy azok milyen borzasztóak voltak. Egyszer belegabalyodott a lábam, egész reggelig küszködhettem, hogy kiszabaduljak.  Azért szépek voltak azok a paplanok. 
A tündérek biztos olyannal takaróznak. (Persze csak amikor nem rózsaszirommal.) Mi lenne, ha olyan vakációs girlandot csinálnánk, mintha  a tündérek terítenék ki a frissen mosott ágyneműt?

A tortacsipkét kettévágtam, az oldalairól levágtam a csipkét. A közepén kivágtam egy ovális "tükröt".


A pauszra rányomtattam a felirat betűit és ki is vágtam. Valahogy így néz majd ki:


Eredetileg azt terveztem, hogy a jól bevált átlátszó, öntapadós füzetborítóval ragasztom össze az elemeket, de a kisasszonyok ráébresztettek, hogy sokkal egyszerűbb lenne laminálni. Engem nem nehéz meggyőzni :-)
Két szeg az ablakkeretbe, cukorspárgából ruhaszárító kötél, és 16 apró csipesz, és készen is vagyunk.









Megjegyzések

  1. Ez gyönyörű... Persze könnyű annak, akinek tündérlánykái vannak..:))
    Nálunk színes papírokból készül, majd mutatom hamarosan!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Unatkozni jó!

MÉSZÖLY ÁGNES
BARNI ÉS AZ UNATKOZÓMŰVÉSZ
Barni már a harmadik napon utálta a vakációt. Ez a rémes semmittevés az, amiről az unokatestvérei hetek óta álmodoznak? Ez a végeláthatatlan unalom, amit sóhajtozva emlegettek az óvó nénik? Ez a tömény semmi, ami miatt Lolkával, a legjobb barátnőjével minden reggel ki kellett számolni, hogy "hányat alszunk még"? Lolkának könnyű, ő a vakáció első napján leutazott a nagymamájához, de Barninak itt kellett maradnia az aszfaltszagú belvárosban. Anya nagy komolyan megbeszélte vele, hogy csak ezt a pár hetet kell kibírnia, aztán ők is elmennek a tengerhez. De addig még negyvenkettőt kell aludni, és az olyan elképzelhetetlenül sok, hogy Barni jobbnak látta, ha nem is gondol rá. Ha legalább nem egyedül lett volna nap mint nap! De a barátaiközül mindenki elutazott. Így hát Anya minden reggel összepakolta Barnit és két plüssállat barátját: Eleket és Benőt. Elek barna volt és víziló-forma, Benő szürke és elefánt-féle. Barni legszívesebben a jobb …

Méhviaszt

már tavaly is vettem, akkor egy internetes bioboltból rendeltem. Elégedett voltam vele, csak az árát sokalltam kicsit, még akkor is, ha a termékleírásban bizonyos bio méhecskék is említésre kerültek. Plusz a szállítási költség. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy mennyivel olcsóbban úsznám meg, ha méhésztől vennék méhviaszt, elvégre neki biztos van. Kihagyhatnánk egy csomó láncszemet, ő is jól járna, én is... nagyon örültem az ötletemnek. Amikor a havi mézadagért mentem a szokásos méhészetünkbe, összeszedtem a bátorságom, rákérdeztem. (Csak úgy, ismeretlenül, az utcáról beesve ilyesmit biztos nem mernék megkérdezni, de úgy gondoltam, ennyi év után már megengedhetek ennyit magamnak.) Nem a hölgy volt ott, akitől vásárolni szoktam, hanem az unokája, akiről kiderült, hogy egyetemista, épp vizsgára készül, közgazdász lesz. Hohó, a jövő üzletembere, ő vezeti majd ki a válságból az országot, épp ez kell nekem. - Méhviaszt is szoktatok eladni? - Peeersze. ( A Tigrisek méhviaszból adnak el…