Ugrás a fő tartalomra

Már csak néhány

alvás (nálunk 5, de van olyan iskola, ahol csak 3), és kitör a nyári szünet. VAKÁCIÓ!
Tavaly az iskolába varrtam girlandot, most viszont rájöttem, hogy itthonra is kellene egy. Hiszen itthon is várjuk azt a két és fél hónapnyi szabadságot, amikor minden este lehet kicsit tovább fennmaradni, és egész délelőtt (sőt, néha egész nap) maradhatunk hálóingben, nem kell cuccokat (tesicucc, úszáscucc, balettcucc, stb.) összepakolni, többnyire gyümölcsalapú táplálkozást választunk (Másodszülöttem valószínűleg kizárólag gyümölcsöt eszik majd :-), rengeteg hajbalzsamot használunk el (a sok strandolás miatt), és csak élünk bele a világba a magunk örömére.
Időhiány miatt a varrásnál haladósabb megoldást kerestem, de azért olyat, hogy a végeredményt még évekig használni tudjuk. És persze látványosat, gazdaságosat, egyszerűt, gyerekekkel megvalósíthatót.
Romantikusat, csipkéset, virágosat. Fehéret.

Megint csak a tortacsipke volt a kiindulási alap.


És vettem egy virágos pauszt is.


Emlékeztek még a nagymamák (dédik) tükrös paplanhuzataira? Hogy azok milyen borzasztóak voltak. Egyszer belegabalyodott a lábam, egész reggelig küszködhettem, hogy kiszabaduljak.  Azért szépek voltak azok a paplanok. 
A tündérek biztos olyannal takaróznak. (Persze csak amikor nem rózsaszirommal.) Mi lenne, ha olyan vakációs girlandot csinálnánk, mintha  a tündérek terítenék ki a frissen mosott ágyneműt?

A tortacsipkét kettévágtam, az oldalairól levágtam a csipkét. A közepén kivágtam egy ovális "tükröt".


A pauszra rányomtattam a felirat betűit és ki is vágtam. Valahogy így néz majd ki:


Eredetileg azt terveztem, hogy a jól bevált átlátszó, öntapadós füzetborítóval ragasztom össze az elemeket, de a kisasszonyok ráébresztettek, hogy sokkal egyszerűbb lenne laminálni. Engem nem nehéz meggyőzni :-)
Két szeg az ablakkeretbe, cukorspárgából ruhaszárító kötél, és 16 apró csipesz, és készen is vagyunk.









Megjegyzések

  1. Ez gyönyörű... Persze könnyű annak, akinek tündérlánykái vannak..:))
    Nálunk színes papírokból készül, majd mutatom hamarosan!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…