Ugrás a fő tartalomra

A kisboltokban kalandozás

nemcsak az én "hobbim". És akik olvassák ezeket a bejegyzéseket, tudják, hogy kisbolt hiányában lehet játszani piacon, nagyboltban, benzinkúton is. Vagy gyógyszertárban.
A következő történet ott esett meg, ráadásul nem is velem, én e-mailben kaptam.

Próbáltam ma venni a gyógyszertárban három szórófejes üveget. (A gyerek orrába nem csepegtetni szoktam, hanem áttöltöm az orrcseppet, és így viccesnek találja az egész eljárást, ahogy spriccelek neki, és nem hadakozik ellene.) Mivel tudjuk, hogy kevés helyen lehet kapni, és a megszokott gyógyszertárban a férjem már nem tudott venni, ma reggel felhívtam egy közelit, hogy tartanak-e ilyet. Mondták, hogy igen. Hogy félreértés ne essék, megkérdeztem, hogy és van is raktáron, mert én ma akarok venni. Igen. És több is van? Mert én hármat akarok. Igen, igen. Lementem, és mikor előadtam, mit kérek, azt mondta az eladó, hogy nem tartanak ilyet. Mondtam, hogy pár perce beszéltem a kolléganőjével, aki megnyugtatott, hogy van (a kolléganő közben át is szólt a másik ablaktól, hogy igen, ővele beszéltem). Erre kihozta a raktárból a féltett árucikkeket, és nem elnézést kért a hazudozásért, hanem megmagyarázta, hogy nagyon nehéz beszerezni! Nem kérdeztem meg, hogy és ha már beszerezte, akkor gyönyörködik benne esténként, vagy miért nem akarja eladni... (amúgy 52 forint az üveg, és 284 rá a spricni. Emeljen árat, ha úgy jobban megéri, de könyörgöm, miért jó nem eladni???)


A kép azt bizonyítja, hogy a végén csak sikerült rábeszélni
 a gyógyszerészeket, hogy ugyan adják már el  az árut :-)
Eddig én nem is tudtam, hogy ilyen termék kapható, de most felbuzgott bennem a kalandvágy, bementem hát az első gyógyszertárba, hogy szórófejes üveget szeretnék venni.
- Nincs. (= És nem is volt és nem is lesz.) 

Megjegyzések

  1. Én is megjártam már velük ezt, amikor rendszeresen kellettek hasonló dolgok. Egyszer nagyon kiakadtam és megkérdeztem, hogy ugyan miért fáj ezt nekik eladni. Azt mondta a tulaj (a gyerekorvosunk neje), hogy ezen alig van hasznuk, nem éri meg rendelni. Mondtam, hogy akkor adja duplán, de ne szórakozzanak minden alkalommal... Iszonyatosan megsértődött. :)

    VálaszTörlés
  2. És ha már berendelte, miért éri meg neki jobban, hogy a raktárban áll benne a pénze, mintha minimális haszonnal eladná??? Sosem fogjuk mi ezt megérteni...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…