Ugrás a fő tartalomra

Szeretek én

még moziba is járni. Igaz, mostanában elég ritkán jön össze, de néha azért mégis. Gyerekekkel is, nélkülük is. Szerintem az egésznek az a kulcsa, hogy jól kell tudni kiálasztani a filmet.
És a mozit.
És az időpontot.
Hétköznap délelőtt egy Woody Allen film még egy plázamoziban is tökéletes választás. Csak mi ketten voltunk rá kíváncsiak, senki nem rágott, csámcsogott, zörgött, beszélt, ivott, röhögött körülöttünk.



A mozizás a film vége előtt néhány perccel vett meglepő fordulatot, amikor az egyik mozis alkalmazott bejött a terembe, és azt nézte, ahogy mi nézzük a filmet. Elég zavaró volt, de úgy gondoltuk, azért csak kivárjuk a történet végét is.
Még ment a stáblista (pedig általában azt is végigolvassuk, arról nem is beszélve, hogy gyakran a stáblista közben is tart még a film egy-egy rövid jelenet erejéig), amikor az alkalmazott ajtót mutatott nekünk, hogy majd ott kellene kifáradnunk. Így keveredtünk a folyosólabirintusba. És mentünk a teljesen kihalt, félhomályos folyosón, mint Tony és Ziva, mondjuk sokkal bátortalanabbul, mint ők, ráadásul ott volt az a sok gigantikus kuka... Az NCIS-ben az ilyenekben mindig találnak legalább egy hullát.

A végén persze minden jóra fordult, és egy ipari jellegű ajtó túloldalán ott várt ránk a csilivili pláza, de rossz érzés azért maradt bennem. Hogy miért kell ezt így? És hogy tényleg nem lehet ezt máshogy? És ha már mindenképp a hátsó ajtón kell távoznunk, nem lehetne azt is igényesen kialakítani?

Ennyit a közszolgálatról. Holnap új játék indul. Akik szeretik a bujócskázós - kincskeresős játékokat, vagy gazdagítani szeretnék a saját filcpiacukat, azok készüljenek!

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.
Megjegyzés küldése
További információk

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...
Megjegyzés küldése
További információk

10 tojást 10 perc alatt + tetoválás

Nálunk a tojásfestés mindig nyűgösen indul. Igyekszem minden évben valami újat kitalálni (tavaly  arany filccel  festettünk, korábban  dekupázsoltunk ), de a fehér alapból nem engedek. A barnás héjú tojásokat át kell festeni 2-3 rétegben fehérre, hogy kezdődhessen a díszítés. Ez azt jelenti, hogy a húsvét előtti hetekben mindig szárad néhány grillnyársra felszúrt kifújt tojás a házban, és kartávolságon belül vannak az ecsetek, festékek is (= ablakpárkányra, konyhapultra, stb. lepakolva, napokra ottfelejtve). Ezek az itt-ott félbehagyott alkotások számomra egyre kevésbé kapcsolódnak össze az otthonosság fogalmával (= idegesítenek, na), és akkor még ehhez jön a folyamatos nyafogás, hogy de még hányszor kell átfesteni, de meddig kell még ezt csinálnom, de mikor díszíthetem már,  stb, stb, ha meg eltörik egy tojás, ráadásul amikor már az utolsó réteg festék szárad rajta, na akkor aztán világvége van. De kitaláltam, hogy tudom kicselezni a saját rendszerem! (Neeem, n...
2 megjegyzés
További információk