Ugrás a fő tartalomra

Mivel etetnek téged? 35.

Óvodai uzsonna. Reggel azt olvastam az étlapon, hogy májkrémes kenyér lesz. Kicsit furcsállottam - pedig ennyi év után már igazán nem kellene minden apróságon fennakadnom -, mert ebédre meg fűszeres sült máj volt kiírva.
De délben, amikor mentem a gyerekért - óvódavezető tisztelettel megkért bennünket, szülőket, hogy délben vigyük a gyerekeket, ahová akarjuk, mert nagyon fontos lenne, hogy az óvoda teljes kollektívája részt vehessen valami továbbképzésen - ezt az uzsonnát kaptuk:


Alma és egy müzliszelet.
Megint a szokott kérdés, uzsonna ez? Ezért fizetek én havonta 6000-7000 Ft-ot? (Hogy pontosan mennyit, az szerdán kiderül.) És ennyivel kellene jóllaknia egy gyereknek?
Bevásárlás után, hazafelé a kocsiban Másodszülöttem az almát és a müzliizét megette. Nagyvonalú kedvében a müzliizével megkínált. Amikor megkaptuk, én már nézegettem, hogy ez bizony rózsaszín.  Amikor megkóstoltam, már azt is tudtam, mitől. A gyártók úgy gondolták, nagyszerű dolog lenne a müzli részeit epersziruppal átitatni. Ezzel sikerült elérniük pl. azt is, hogy az egész szelet rendkívül ragacsos lett. Finomnak mondjuk nem volt finom, de lehet, hogy ez nem is számít. Az almából nem kaptam, azt nagyon szereti a kisasszony :)
Amikor hazaértünk, Másodszülöttem megevett 2 szelet ropikenyeret (extrudált kenyér, most az Aldis teljes kiörlésű a kedvenc) vajjal, egy-egy nagy szelet sajttal, hozzá 2 narancsot, és megivott egy nagy pohár vizet.
Mondom én, hogy nagyon kicsik a menzás uzsi adagok.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…