Mostanában

az oviban, iskolában az egyik legnépszerűbb téma az ősz. Verseket tanulnak (A cinege cipőjét természetesen, mint minden évben), énekelnek, terméseket gyűjtenek gyűjtünk, és azt beviszik, faleveleket rajzolnak, megfigyelik az évszak színeit, stb. Gondolom nagyjából ez megy mindenhol, minden évben.

Így hát, amikor hívtam a kisasszonyokat, hogy rajzoljunk faleveleket, nem számítottam nagy lelkesedésre.

Elsőszülöttem nagy rutinosan már tudta, mi következik (azért a közoktatásban eltöltött évek hagytak ám nyomot a gyereken), behozott néhány falevelet, elővette a zsírkrétákat, hogy majd átsatírozzuk egy papírra a levél mintáját, oszt jó' van, kipipálhatjuk.

Amikor elmondtam, hogy sem átsatírozásról, sem körberajzolásról nincs szó, csak néztek csodálkozva. Másodszülöttem bepróbálkozott, hogy esetleg felragasztjuk egy lapra a leveleket?

Nem.

Akkor???

Mi fogunk faleveleket rajzolni.

???????????? Hogy ők nem is tudnak olyan falevelet rajzolni.

Akkor ne olyat rajzoljatok.

????????????

Olyat rajzoljatok, amilyet tudtok. Ha nem sikerül úgy húzni a vonalat, ahogy eltervezted, húzz még egyet. és még egyet. És amikor kialakul az a falevél, ami tetszik, majd tollal áthúzod a vonalait.

Aztán vízfestékeztünk. Itt is csak egy szabály volt, hogy színesek legyenek a falevelek.

Hogy még jobban sokkoljam a kisasszonyokat, azt mondtam, most nem a vonalon kell vágni, hanem egy kicsivel mellette, hogy egy vékony fehér keret legyen a színes levelek körül.

És akkor most ezekből koszorút fogunk csinálni.

???????

Koszorú alap nem volt itthon, és semmi kedvem nem volt csinálni egyet, így hát elővettem a kör alakú tálcát.

A hátoldalán körberaktam a leveleket, a kisasszonyok összeragasztgatták.

Végül minden levelet egymásra rétegeztünk és összeragasztottuk.