Ugrás a fő tartalomra

Van magyarázat

még a kék körömlakkra is :).
Az úgy kezdődött, hogy egy délelőtt felhívtak az oviból, menjek a kisasszonyért. Az óvónéni rutinosan azzal kezdte, hogy nincs nagy baj, ne ijedjek meg, annyi történt csupán, hogy nőtt egy árpa a gyermek szemére, jobb volna, ha nem kapnák el a többiek.
A képen látható cuccokat az ovi és a parkoló közti 50 méteres úton sikerült beszereznünk. A teát a kisasszony választotta (epres-tejszínes, csak a bátraknak ajánlom), gesztenyét minden ősszel veszünk, én szétvagdosom a kezem, míg megtisztítom, aztán megsütjük, lehet nyafogni, mert forró, és mert nem is lehet rendesen enni, annyira ráadásul nem is finom, mint az a női magazinok receptjei írják, abban maradunk hát, hogy egy év múlva újra próbálkozunk. Korongvatta azért kell, hogy lemoshassuk kamillával a kisasszony szemét. És nem vettétek észre, de volt a képen egy kis narancssárga izé is - vettünk homeopátiás bogyókat is, hisz mégiscsak beteg van a háznál.
Na meg persze a kék körömlakk. Azzal kezdődött, hogy néhány hete vettem egy pávás gyűrűt. Ahoz épp illett ez a lakk, nem lehetett a boltban hagyni. Ráadásul azóta vettem egy ugyanolyan színű gyapjú-kasmír pulcsit is.

Megjegyzések

  1. Egyetlenegy fényképet látok, a kék körömlakkról...

    VálaszTörlés
  2. Észrevettem a homeós bogyókat, azért írtam, h szereti a természetességet. :) De a tea meg a homeós bogyó összekapcsolása már nem ment..
    Mi is minden évben gesztenyézünk. Azt a tanácsot kaptam, h áztassam be sütés előtt- akár egy éjszakára is. Tényleg könnyebb úgy vágni és puhább lesz a geszti is.
    Döbbenet, de a Sopron környéki erdőben sok szelíd vadgesztenyefa áll, a múltkor ott szedtünk, és azt ettük. A városi gyerek találkozik a természettel.........

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…