Ugrás a fő tartalomra

Ígértem

folytatást az uszis tasakokhoz.
Fólia, kicsi kulcskarika és papír. Na meg persze viaszosvászon.
Ennyi kell a névtábla-fityegőhöz,amit a tasakokhoz készítettem.

És így néz ki a végleges változat:


Ez azt is jelenti, hogy új játék indul. Aki szeretné megnyerni a lila uszistasakot, küldjön megjegyzésben egy halacskás verset legkésőbb november 15-én este 8-ig.

Megjegyzések

  1. Gazdag Erzsi
    Part alatt

    Part alatt,
    Part alatt
    Laknak-e még
    Nagy halak?
    Part alatt,
    Part alatt,
    Ott laknak csak
    Nagy halak.
    Harcsa Marcsa
    Lakik ott,
    Feldönti a
    Ladikot.

    Köszi az új nevezési lehetőséget:)

    VálaszTörlés
  2. Gazdag Erzsi: Hol lakik a halacska?

    Hol lakik a halacska?
    A lakása tavacska.
    Tenger, folyó, kék patak,
    lent lakik a víz alatt.

    Vízben alszik, vízben kel,
    vízi nótát énekel.
    Vízből van a párnája,
    Buborék a labdája.

    VálaszTörlés
  3. Nekem ez jutott eszembe...


    Pilinszky János:. Halak a hálóban

    Csillaghálóban hányódunk
    partravont halak,
    szánk a semmiségbe tátog,
    száraz ûrt harap.
    Suttogón hiába hív az
    elveszett elem,
    szúró kövek, kavicsok közt
    fuldokolva kell
    egymás ellen élnünk-halnunk!
    Szívünk megremeg.

    Vergõdésünk testvérünket
    sebzi, fojtja meg.
    Egymást túlkiáltó szónkra
    visszhang sem felel;
    öldökölnünk és csatáznunk
    nincs miért, de kell.

    Bûnhõdünk, de bûnhõdésünk
    mégse büntetés,
    nem válthat ki poklainkból
    semmi szenvedés.
    Roppant hálóban hányódunk
    s éjfélkor talán
    étek leszünk egy hatalmas
    halász asztalán.

    VálaszTörlés
  4. Én már egyszer nyertem nálad, ezért nem is pályázok, de muszáj leírnom, hogy szuperek! :))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba). De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen. Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam: A  post it et persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről. Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Na, mi van a plafonon?

Tégla! Erről nem volt szó, ezt nekünk senki nem mondta, pedig ez tégla. Tégla betonban. Hívtuk is az építészt, de hirtelen, hogy helyzet van. Biztatott, hogy folytassuk a feltárást, előbb-utóbb csak találunk mást is a téglán és a betonon kívül. Ha a vakolatot verjük le, széltében terjeszkedünk, és sikerül elég nagy területen leverni, akkor találhatunk egy gerendát. Ha nagy területen nem látunk gerendára utaló jeleket, akkor próbáljunk a dolog mélyére  ásni  vésni, a téglás betonban egy vashálót kellene fellelni. Ez bizony tégla És megvaaaan! Akárhogy is nézem, itt egy gerenda! Újabb telefon az építésznek, eldicsekedtünk a gerendánkkal, ő is velünk örült egy kicsit, aztán szólt, hogy keresni kéne egy másik gerendát is, és lemérni, milyen távol vannak egymástól. És ha már úgyis méricskélünk, mérjük meg azt is, milyen szélesek a gerendák. Rajtunk ne múljon. Feltártunk 2 darab, 15 cm széles vasbeton gerendát egymástól 75 centiméterre. Az a kunko...

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van.  És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász fő...