Ugrás a fő tartalomra

Tanultam én

még szociológiát is. Nem is keveset, nem is csak muszájból.
Igaz, a szociológia-tanulós idők elmúltak, de maradt az a szokás, hogy a pénztárnál nézegetem, mit pakol fel az előttem lévő vásárló a szalagra, és abból próbálom kitalálni, milyen élethelyzetben van éppen, hová, kikhez viszi haza, amit vásárolt.
Kíváncsi lennék, aki ezt látja, milyen háttértörténetre gondol.
Na, ki tudja kitalálni?

Megjegyzések

  1. Nem tudom,de ugyanolyan kék körömlakkom van!^^

    VálaszTörlés
  2. Sokszor próbálom én is kitalálni, hogy egy-egy embner mögött milyen sors és életút lakozik.. Persze nélkülözhetetlen az illető arca, ruhája, cipője.
    Csak ezekből a termékekből: Valaki olyan vásárolta ezeket, aki szereti az otthon melegét, szeret bezárkózni egy meleg teával, de társasággal (legyenek azok gyerekek is). A meleg tea és a frissen sült gesztenye sugallta ezt. Szereti a természetesaséget, és nem ad a felesleges külcsínre. A kék körömlakk megzavar, az nekem nem illik a képbe. Talán egy ismerősnek, lányának..vagy csak kipróbálni vette.

    VálaszTörlés
  3. Hello. Szerintem egy csajos estére való készülődés, ahova mindenki visz valami kis finomságot, és valami csajos dolgot, amit utána mindenki kipróbálhat tetszése szerint. Legalábbis ez volt az első gondolatom, de biztosan rengeteg szituációt ki lehetne még hozni ezekből a dolgokból :) Vagy még például egy egyedül otthon töltött délután kis nasival, forró teával, csenddel vagy jó zenével, mindeközben a rég áhított, de munkába nem annyira illő kék lakkal játszva.

    VálaszTörlés
  4. Én se tudom, de ugyanilyen teát vettem ma és már meg is kóstoltam! Fincsi! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Farsang

farka ide, húshagyó kedd oda, az oviban csak múlt pénteken volt farsang. És én csak most jutottam odáig, hogy megmutassam a jelmezeket.
Amikor a farsangi jelmezekről tárgyalunk, mindig igyekszünk középutas megoldást találni. Legyen házilag elkészíthető, de látványos, készüljön új ruha, de legyenek újrahasznosítható elemei is a jelmeznek, legyen mindnyájunk számára elfogadható, és költségtakarékos. Egy dologból nem engedünk: nagyon lányos jelmezt kell kitalálnunk, aminek a legfőbb eleme a szoknya, nagy, habos, hosszú, tüll, csillogós, pörgős, stb, stb.
A közös halmazba az idén egy boszorkány és egy páva jelmez került.

A boszi jelmezt könnyű volt összeszedni, fekete cipő, harisnya, póló, pulcsi van itthon, sőt, néhány éve vettem egy-egy boszorkánykalapot is, azóta is hordják a kisasszonyok nagy örömmel.
Maradt a szoknya.
Az alsószoknyát 2 réteg tüllből varrtam. Felülre egy organza-szerű anyag került. Még régen vettem az Ikeában, akciósan, hogy valamire csak jó lesz. Nem tudom, mire szán…

A meseszámok

is változnak. Mi még úgy tanultuk, hogy a leggyakoribb meseszámok a 3 (próba, királyfi, királylány), a 7 (sárkány feje) esetleg 9, 77 vagy 99 (szoba).
De mostanában úgy tűnik, a 100-nak van mágikus, misztikus jelentése, az lett az új meseszám. Az épp aktuális miniszterelnök a hivatalba lépése után 100 nappal tart helyzetértékelést, az új főnök kér 100 napot, hogy kicsit legalább átlássa, mi folyik a birodalmában, az olimpia előtt 100 nappal ünnepséget rendeznek, és a post it (az a kis ragasztócsíkos jegyzetlap) is éppen 100 lapos. Ez már nem lehet véletlen.
Nálunk meg néha akkora a várakozás, hogy a 4 emeletes várakozás tornyot nagyon kicsinek érezzük. Így hát felhoztam a pincéből egy használaton kívüli képkeretet, és ezt csináltam:



A  post itet persze az üvegre ragasztottam, kívülről, minden reggel letépünk egy lapot a tömbről.

Ezentúl a Ne irigykedj, csináld utánam! rovatban találjátok meg a könnyen, gyorsan, olcsón megvalósítható ötleteket.

Jelmeztervezőnek álltam.

Az egész úgy kezdődött, hogy a tanító néni megkért, tudnék-e segíteni, ki tudnék-e találni valami jelmezt a lányoknak farsangra. Hm, biztosan, gondolom.  Elsőszülöttem iskolájában az a szokás, hogy az osztályok közösen öltöznek be, és egy táncot is előadnak, tehát a tánc határozza meg a jelmezt. Nyilván van ennek pozitív oldala, és persze negatív is, kétségtelen, hogy egyre terjed ez a szokás, én legalábbis egyre több helyről hallom, hogy náluk is így van. 
És akkor vissza a kisasszonyom osztályához és a lányok jelmezéhez. A tanító nénik kitalálták, hogy a ho-ho-ho horgász zenéjére táncolnak majd a gyerekek. A fiúk lesznek a horgászok, az ő jelmezük gyakorlatilag meg is van, (strand)papucs, bermuda vagy rövidnadrág, póló, szalmakalap. Egyedül a szalmakalap lehet problémás, az biztos, hogy nincs mindenkinek, de ismerősöktől és azok ismerősétől össze lehet szedni. A lányok halacskák lesznek, ezt a jelmezt kellene nekem megtervezni. Itthon megnéztem a ho-ho-ho horgász főcímét.

Ebből kid…